Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
392 sajátkezüleg aláírják, pontos jegyzékbe veszik, hogy a feltaláló joga biztosítva legyen. Különösen a fontosabb gyógyszerek elkészítésénél lehetőleg jelen legyen a gyógyszerész s ne bízza azokat egyedül segédeire. Lehetőleg tartózkodjék nyilvános hivatalok elvállalásától, melyek őt hivatásában gátolnák, ha a közjóért mégis városi hivatalra választanák, akkor a gyógyszertár vezetésére vegyen alkalmas, tapasztalt, szorgalmas egyént. A decoctiót agyag és mázos edényekben végezze. Mérges és kártékony szereket ne adjon bárkinek. Zsidóknak, anabaptistáknak, teriac- és füszerkereskedőknek, foghúzóknak, piaczi árusoknak — Marktschreier —, zugorvosoknak, házalóknak, asszonyoknak s más hasonló egyéneknek recipékre is csak akkor adjon orvosságokat, ha azok alá vannak írva. Az aláírás nélkülieket bejelenti az orvosi facultas dékánjának, hogy azok szerzőit kérdőre lehessen vonni. Az imitt-amott tartózkodó és lakásaikon gyógyszereket készítő gyógy szerészeket, borbély és fiirdős legényeket a hatóságnak át kell szolgáltatni. Ha a gyógyszerészek észreveszik, hogy az orvos sietség vagy más okból tévedt, a recipét változtatniok nem szabad, se az orvost ne becsméreljék vagy híreszteljék ki, de figyelmeztessék a tévedésre. Ha a gyógyszerész követne el hibát, nem kell őt mindjárt becsmérelni és felelőségre vonni, ha. hibája nem volt a betegre káros, de meg kell őt inteni. Káros következmény esetében jelentést kell tenni a dékánnál, ki az ügyet két gyógyszerészszel megvizsgálja. A dispensatiorum augustanum érvényben marad, hogy a szerint készítsék a gyógyszereket. Minden recipere rá kell írni az árat, aki sokalja, jelentse be az orvosi kar dékánjánál, ki azt két gyógyszerészszel helyesbíti. A chemiai szereket ne vegyék ismeretlen em-
