Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
391 latot nem űzhet és mindenben tartozik a gyógyszerészi szabályzathoz alkalmazkodni; viszont a gyógyszerész nem avatkozhat az orvos teendőibe és patienseket nem fogadhat el. Habár az orvos saját házanépén kívül másnak nem adhat gyógyszert, általa feltalált titkos szereket készíthet, de azokkal az orvoshoz nem illő nyilvános kereskedést nem folytathat. A gyógyszertár mindig tiszta, csinos legyen, legyen ellátva a szükséges szerekkel; ha valami előírt szer hiányzik, azt hozassa más gyógyszertárból s ha nem kapható, jelentse a rendelő orvosnak, de önkényesen ne helyettesítse mással. A compositiokat — összetett szerek — a Dispensatorium augustanum vagy az Appendix vien- nensis rendelkezése szerint készítsék, az electuariumok, conservek és confectiokhoz ne vegyenek czukor helyett mézet, hanem minden ingredientia a legjobb, legyen. Az egyszerű és összetett tisztító szerek mindig kéznél legyenek. A magvakat, virágokat, füveket, gyökereket kellő időben szerezzék be, a folyadékokat tiszta edényben tartsák. Minden szerre írják fel a készítés napját, nehogy állott és erejűket vesztett szereket használva meghiúsítsák az orvos rendeléseinek sikerét és a betegeknek ártsanak. A destillátákat és compositákat ne készíttessék tanulókkal, de vagy segédeik vagy magok készítsék. Ne csak a közönséges, de a drágább szereket is mindig tartsák készletben. Theriacat és Medri- tat-ot, minden mérgezésnek hathatós ellenszerét és sok súlyos betegségnek orosságát, nem szabad a vásárokon és piaczon árulni, csak a gyógyszertárban s az orvosok annak valódiságát szigorúan vizsgálják meg. A gyógyszerészek által feltalálandó orvosságokat az egyetem két doktor tanára vizsgálja meg, a vizsgálathoz a feltaláló is kijelölhet egy orvost, ezek az engedélyezést
