Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok

370

tott. Mindkét tanára, kik közöl Glasert második atyjaként emlegeti, a paracelsusi tanokban növekedtek, később elfogadták Harvey és Helmont elveit s ezeknek szellemében tanítanak. Hatásuk alatt ugyanazon elveket látjuk Pápai Páríz Ferencz könyvében. Elöljáró beszédében kifejtett nézetei egészen megegyeznek Hel- montéival. Az anatómiát igen fontosnak tartja; mert csak annak révén ismerhetjük meg testünknek minden részecskéjét. Ez pedig igen szükséges, mivel a betegség az eredeti bűnnek következménye lévén, a testnek minden változását megérzi a lélek s ezen érzet maga a betegség. Az orvoslásnál mindenek előtt a betegségnek okát kell felkeresni és eltávolítani s azután alkalmazni a gyógyító szereket. Betegségeket okozhatnak : a phlegmás nedvességek, melyeknek ellenszerei a szárasztó ételek, — mint a paracelsistáknál —; a testben fejlődő párák, szelek = fiatusok és a különféle spiritusok, a bilis, a vérnek gyuladása, a sós nedvességek stb. — mint a chemiatricusoknál — (1. 348. old.). Ezeknek ellensúlyozására ő is igen gyakran ajánlja a tisztító: hánytató, hashajtó, izzasztó szereket, az érvágást, köpölyözést, izgató szereket, mint a dohány, thea. Helmonttal egyetértve igen ajánlja a természetes savanyú vizet sőt, ha olyat nem lehetne kapni, mesterséges savanyú víz készítésére is ad utasítást (183. old.).

Gyógyszerei legnagyobbára a növényvilágból vett főzetek, liktariumok, gyümölcsök, olajok. Elkészítésük módja egészben véve azonos a Meliusféle Herbáriumban közöltekével. (1. 262 stb. old.). De ő se tud szabadulni kora babonás nézeteinek hatása alól. Hisz a holdnak az emberi szervezetre és a betegségekre gyakorolt hatásában s az orvoslást a szerint fogytán vagy tökekor ajánlja alkalmazni. Az állati részekből a tojás-