Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Bevezetés
14 vitézeit. (Csaba ire)-Szent László a kunokkal csatázva, seb- és döghalál következtében elhúlt seregét a nyilával talált fű bűvereje által támasztotta fel s így üldözte tovább a kunokat.1) Az ilyen titkok birtokában levő emberek az első orvosok. A »mundus vult decipi« közmondás még magát felvilágosultnak nevező korunkban is lépten-nyomon érvényesül, ma is tág tere van még mindenféle előítéletnek, babonának a művelt osztályok körében is; hogyan vehetnők rossz néven a tudományos ismeretek legkezdetlegesebb elemeivel is alig bíró népek és néposztályok köreitől, ha a véletlen nyomán szerzett tapasztalatok útján nyert gyógyászati ismereteket — nem védetvén azok szabadalmak által — az egyesek nem tették közkincscsé, hanem azokat apáról fiúra átszármaztatva saját hasznukra fordították. Nehogy a féltékenyen őrzött titkot tőlük valaki egykönynyen ellesse, a gyógyításnál szándékosan félrevezették a betegnek és környezetének figyelmét. Értelmetlen szavak, rendkívüli taglejtések stb. adták meg a bűbájt, a titokszerűséget s létrejött a kuruzsolás- legkezdetlegesebb neme az orvosi praxisnak. A czivilizált világ embere ma már jóformán meg van óva az időjárás és az égalji változásoknak egészségére káros hatású viszontagságaitól. Szilárdan épített s jól fűthető lakása, meleg ruházata, villámhárítója s a tudományok és ipar egyéb találmányai védik őt. A földművelés, az ipar és kereskedelem számtalan ága és eszközei megoltalmazzák az éhhaláltól, az orvosi tudó mány vívmányai és az állam hatalmas eszközei lehetőleg távol tartják tőle a pusztító járványokat vagy legalább meggyöngítik azoknak romboló erejét. De l) Ipolyi: Magyar mythologia. 77, 78. 440.
