Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok
170 Városaink különjogaiban több helyen találkozunk azon jogosítványnyal, hogy sebesítés esetében a hatóság két kiküldött embere állapítja meg a seb minőségét, e szerint szabatván ki a bírság. Orvosoknak hivatalos szakértőkul igénybe vételét még semmiféle törvény vagy szabályzat nem követeli. A temetésekre vonatkozó intézkedések is beérik azzal, ha elrendelik, hogy a templomba és annak környékére csak a papokat, a nagy urakat és érdemes embereket szabad temetni, az öngyilkosok és az ité- letileg kivégzettek örök nyughelye az akasztófa alatt vagy a temető árkában van. Általában azt látjuk, hogy a városokon kívül mindenki magára volt hagyatva s úgy segített magán, a hogy maga vagy a javas asszonyok és kuruzsolók tudtak. f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok. Az utolsó Árpádok korában minden téren beállott hanyatlás a XlV-ik század elején is éreztette gyászos hatását. Az olygarchák féktelen önkényének mi sem szabott határt. Csák, Apor, a Németújváriak, Omo- dék és mások büntetlenül nyomták el a föld népét, becsteleníték meg nejeit és leányait, rabolták vagyonát; míg a trónra jutott Róbert Károly, kinek kezdetben alig volt hová lehajtania fejét, hatalmát megalapítva, új korszakot nyit meg politikai, társadalmi és közművelődési életünk terén. Az olygarchia hatalmának megtörése után a békés munka kora következik s az Anjouknak csaknem százados uralkodása, eltekintve néhány, az előbbi korszakokéihoz képest jelentéktelen emberáldozatot igényelt háborútól, békés jellegű, egészen Máriának szerencsétlen polgárháborúkkal
