Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok

171

telt uralkodásáig. Zsigmond uralkodásával megkezdődik a törökökkel vívott harczainknak hosszú sora. Habár ezen időszakban a török még nagy pusztításokat nem tesz hazánkban, de Nikápoly, Várna, Rigómező, Mohács nagy sebeket ütnek s ha hozzájok vesszük a huszitákkal vívott harczokat, Mátyásnak hosszú időn át tartott áldatlan küzdelmeit Frigyes császárral és a csehekkel, meg az 1514-iki szerencsétlen pórlázadást; itt is elég alkalmat látunk az emberanyagnak a politikai viszonyokból kifolyó fogyasztására. I Lajos korában az oláhoknak az éjszakkeleti vidékről kivándorlása és a zsidóknak hazánkból kiűzése szintén hozzájárult a népesség apasztásához, Mennyire pótolta az így keletkezett veszteséget az oroszoknak és szerbeknek betelepítése, megállapítani bajos lenne.

Az Anjouk trónraléptével hazánk társadalmi életében nagy és jótékony változás állott be/ A visegrádi, majd a budai fényes királyi udvartartás egy középpontba gyűjti a főpapságot és a főnemességet. A magyar királyság Közép-Európában nagy tekintélyt nyert és főuraink gyakrabban érintkezve a külfölddel — különösen Zsigmond korában — megismerik és meghonosítják annak finomabb társadalmi szokásait. A tudományos ismeretek már nem képezik a papságnak kizárólagos tulajdonát. A világiak is részt vesznek már abból s ha a kor nem képes is még kivetkőződni a babonából és balhiedelmekből; mégis nagy a haladás, a mit — tárgyunk keretén belül — egyházi és világi urak udvaránál udvari orvosok tartásában látunk nyilvánulni, világos jeléül annak, hogy a tudományt mindinkább kezdik becsülni. A városi polgárságot már most is kedvezően jellemzi egyszerű egészséges életmódja és törekvése jó iskoláknak szervezésére. A czéhélet