Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség

160

szükségében gondoskodik róla. A legények ládájának összerakott forintjait a szerencsétlen társak segélyezésére fordítják. A beteg mester igen ritkán szorult segélyre; mert a czéh a legjobb munkáslegényt állítja műhelyébe s az üzlet fenakadás nélkül folyik. A beteg és családja így nem esnek a közállománynak terhére. Az alapítványokkal rendesen jól ellátott kór- és szegény házak eléggé képesek teljesíteni nemes hivatásukat a városnak segélyre szoruló nyomorultjai irányában.

A falusi nép inkább szőrűi e részben az egyház támogatására, mely nem is vonja el segélyét, sőt inkább -— amint említők — még a városi kórházakat is működése körébe igyekszik vonni. Fentartja régi kórházait s az új rendházak alapításával kórházainak számát is szaporítja.

e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség.

Sajátságos természete az emberi észnek, hogy nem ritkán épen akkor téved meg, mikor legszenvedélyesebben kutat az igazság után A XIV. és XV ik század nagy humanistái fel akarják szabadítani a gon- dolkodást a scholasticismus bilincsei alól, meg akarják tisztítani a tudományt a keresztény mysthicismustól és a régi görög irók iránt érzett lelkesedésük visszaragadja őket a pogánykor mysthicismusának körébe. Az arabok útján hiányosan és elferdítve megismert görög írók tökéletesebb ismerése a tudományba becsúszott balhiedelmeket: az astrologiát, cabbalát, mágiát tökéletesebb alakban fejtik ki. Petrarca a humanismus kezdetének legnagyobb alakja elitéli azokat a XIV. század közepén; Marsilio Ficino és Pico della Mirandola a humanismus legkifejlettebb korának legkiválóbb alakjai teljes uralomra juttatják azokat a XV-ik század