Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - d) Kórházak, szegényházak, jótékonyság

159

tozik visszafizetni, mikor annak szüksége lesz rá. Eperjes hatósága több ízben védelmezte a papokkal szemben a XV. században már állott Xenodochiumát. 1498-ban hospitalarius — a kórház felügyelője — dominus Mar- tinus, 1502-ben Balthasar. A pécsi kórház 1393-ban. a miskolczi 1407-ben, a nagy-bányai 1408-ban említ- tetnek. Bakács Tamás esztergomi érsek 1505-ben teljes búcsút hirdetett mindazoknak, kik a lőcsei régi kórházra adakoznak. Bártfa XV. századbeli számadási könyvei 1431-től kezdve többször jegyeznek fel a kórházra hagyott összegeket s maga a város évenkint 100 frtnyi bért fizetett a kórháznak földje vagy házáért.

A vallásos buzgóság és a keresztény emberszeretet áthatotta a városi társadalomnak minden rétegét. A hatóság hivatalos gondoskodása mellett társulatok keletkeztek a jótékonyság gyakorlására; ilyenek voltak a szegények egyesületei — Elende Brüderschaft. — A lőcsei 1416-ban keletkezett. Szabályai közt legelső czél: Isten tisztelete és gondoskodás a szegények nyomorának enyhítéséről. Belépéskor minden tag fizetett 2 tallért, azután évenkint 12 dénárt. A jövedelemből segélyt osztogattak a kórház, a szegények háza és szegény tanulók közt, a társaságnak beteg tagját ápoltatták. Matheóczon (Szepes m.) 1823. junius 24-én

ünnepelték meg az 1323-ban keletkezett Johannis Brü- derschaftnak, az előbbivel, azonos czélú szt János egyesületnek 500 éves jubileumát.

Az ezen korban nálunk is kifejlődött czéhéletnek egyik legszebb jellemző vonása volt a czéhtársak közt uralkodó kölcsönös segélyezés elve. _A czéh szállója a városba^betegen érkező mesterlegénynek szükség esetében kórháza, mindenesetre menedékhelye; mert a czéhbe felvétel tagjává tette őt a czéhcsaládnak, mely