Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 3. A légzőszervekre ható orvosi növények
76 nem az orvosi kankalint (Primula officinalis), ezt a nálunk oly közönséges, sárgavirágú tavaszi növényt, melynek gyökereiben tekintélyes mennyiségű (8—10%) szaponin foglaltatik s újabb vizsgálatok szerint jól pótolja a szenegát és az ipecacuanha-gyókeret. Vizelethajtó hatása is van. A földi tömjén vagy csába-ire, Csaba-ire (Pimpinella saxifraga) nevű ernyősnövény gyökerét, melyben balzsamos anyag van, szintén köptetőszerül, rekedtség és torokgyulladás alkalmával használja népünk. Egyike a magyar hitrege érdekes növényeinek, melyről azt mondja Csapó, hogy mikor Attila király halála után az ő fiai, more patrio összevesztek a hatalmas örökségen, »nagy hadakozás és kemény ütközet támadván köztük az országban, tizenötezer magyar hadi ember mind egyig sebben esett ; de ezen füvei való kö- töztetés által mindnyájan meg- épültenek, ahonnét ez okra nézve mind e mai napig Csába- irének hivatik, mert Csába király akkor maga maradt meg életben, a fentnevezett magyar sereggel«. A bösövény (O.enanthe phel- landrium Lám.) nevű vízi, ernyős, barna, kellemetlen- szagú és ízű termései, melyekben terpen-(phellandren)-tartalmú illóolaj van, szintén köptető és vizelethajtó hatásúak és régebben teát (forráza- tot) készítettek belőle. Úgy ezt, mint a másfélméter magasságra megnövő fészkes- virágú pompás örvénygyökeret (Inula helenium) már ősi idők óta használja a nép köptetőszerül. Az utóbbi gyökerében (Radix helenii) nagymennyiségű (mintegy 44%) inulin és egy kámforszerü test, az inula-kámfor vagy helenin, is előfordul. Régebben tüdővészes, szamárhurutos, váltólázas betegeknek rendelték az orvosok. A köptetőszerek közül még csupán egyről kell itt megemlékeznem : a terpentinről, mely nem csupán az iparban bír rendkívüli fontossággal, hanem mint gyógyszer is megállja a helyét. A terpentinnek több faja van. Egyik a közönséges vagy vastag terpentin (Terebinthina communis), mely nem egyéb, mint az erdei fenyő (Pinus silvestris) és más fenyőfélék törzsének és ágainak megsértésekor kifolyó balzsam. Hosszabb állás után felső rétege tiszta, átlátszó lesz, alul pedig zavaros, szennyesfehér réteg képződik benne s ha ezt mikroszkóppal megnézzük, azt látjuk, hogy csupa apró, fenőkőhöz hasonló kristályokból (abietinsav-kristályokból) áll. A 47. ábra. Szappanfű. (Saponaria officinalis.)
