Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 13. Illóolajtartalmúak
180 nem oly nagy mértékben, hogy hasmenés következnék be, inkább csak a bélgázok távozását segítik elő : karminativumok. Innen van a köménymagos leves szélhajtó hatása. Másrészt azonban a bélbeli rendellenes gázképződést is korlátozzák, minthogy az illóolajok, antizimótikus hatásuk folytán, általában gátolólag hatnak mindennemű erjedésre és rothadásra s éppen ezen alapszik gyakori használatuk az élelmiszerek eltevésénél és a konzervkészítésnél. A fűszerekkel különben úgy vagyunk, mint a gyógyszerekkel általában : használatukat túlzásba vinni nem szabad, mert csak mérsékelt adagban véve hasznosak. Emberen végzett kísérletek azt mutatták, hogy a nagy mennyiségben beadott fűszerek nemcsak hogy nem növelik, hanem éppen ellenkezőleg csökkentik a gyomorbeli sósavnak és a fehérjeoldó (proteolitikus) erjesztőknek az elválasztását. Ép ezért inkább káros, mint hasznos dolog olyan betegeknek, kik gyomornedv-elégtelenségben (hipoklórhidriában) szenvednek, erős ételfűszerezést ajánlani. Nagyon fűszeres ételek ártalmasak az emésztésre, ámbár úgylátszik, hogy a gyomor mozgásaira a nagyobb mennyiségű fűszer is élénkítőleg hat, mert egy olyan betegnél, kinek gyomrában fűszerek használata nélkül még tíz óra múlva is ételmaradékok voltak a gyomorban, erősen fűszerezett Leube- féle próbareggeli elfogyasztása után már hét óra múlva nem volt eleség. Különösen ártalmasok a fűszeres ételek a vesebajos embereknek. Azt tapasztalták, hogy ilyeneknél még a petrezselyem és a kapor fogyasztása is izgatólag hat a vesehámra, minek folytán vizeletükben szaporodik a fehérje és a kóros szövet elem. Egészséges emberre nézve mindenesetre örökérvényű marad az a horáciusi tanács, hogy emésztését ne fűszerekkel, hanem munkával, kellő testmozgással stb. igyekezzék megjavítani. Tu pulmentaria quaere sudando ! Gyomornak, bélnek legjobb fűszere a testi munka és az, hogy sohase lakjunk jól egészen. Soha annyi jógyomrú ember nem volt még Magyarországon, mint a háború és a kommün alatt. Akkor »diétát« kellett tartani annak, ki nem tartozott a szellemi és másféle söpredékhez. Akkor nem volt szükség Karlsbadra. Akkor megfigyelhettük, hogy mily nagy igazság van abban a régi görög epigrammában, mely azt mondja, hogy limos pharmakon hoion échei : milyen hatalmas gyógyszer rejlik a koplalásban ! Lássuk már most a hazánkban előforduló fűszeres növényeket egyenkint. Ellentmondásnak tetszik, hogy mindjárt a sáfránnyal, vagyis a Crocus sativus bibeszáraival kezdem, mert ez nem a mi flóránk növénye. Mindazáltal az eddigi megfigyelések, s különösen Augusztin Béla kísérletei1 amellett szólanak, hogy a sáfrány nálunk is sikerrel termelhető s így előbb-utóbb helyet kap a hazai gyógynövények sorában. Annál inkább meg vagyok erről győződve, mert Magyar- ország északi részeiben, különösen pedig Nyitra és Turóc megye 1 Lásd: Herba, 1922. évf..3c>4.
