Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 13. Illóolajtartalmúak

181

lapályos helyein, még a XVIII. században is nagyban űzték a sáfránytermelést s kiváltképpen a trencséni sáfránynak igen jó híre volt. Megtörtént, hogy a trencsénmegyei luteránus papok, kik a bécsi békéig (1606) a nyitrai püspök fennhatósága alá tartoztak s neki adóztak, egy ízben pénz helyett trencséni sáfrányt szolgáltattak be adó fejében. Mi még a XVIII. század végén is inkább hazai, mint külföldi sáfrányt fogyasztottunk. Ezt bizonyítja Mátyus Istvánnak egyik megjegyzése 1789-ből, ki azt mondja, hogy »Mi (erdélyiek) inkább magyarországi, a turóc- és liptómegyei tótoktól vett sáfránynyal élünk, akik ezt köztünk, házanként hordozzák s leginkább

100. ábra. A sáfrány bibéinek kifejtése a virágból. (Tschirch : Handbuch der Pharmakognosie után.)

ditsérik a bajnótzit s majd két-árán is adják. Már itt Erdélyben is néhány gondosabb úri asszonyok annyira vitték a sáfrány-mi vet a magok kerteikben, hogy idegen sáfrányra ritkán szorulnak. Sokan sáfrány helyett calendula (a miéink Filemilének hívják) virágjaival is élnek,1 nem megvetendő gazdasággal ; a melly is nem csak megsárgítja, hanem jószagúvá és kedves ízűvé is teszi az ő ételeiket.«

Csaplovics szerint a nyitramegvei tótok még 1818-ban is erősen kultiválták a sáfrányt és bejárták vele az egész országot, mindenfele egvéb portékát (szalagokat, vászonfélét, varrótűt stb.) is árulva, többek közt szerecsendiót is, mert hajdanában a mi sörivóink ezze fűszerezték az italukat. Vándorlásuk nem volt a legkellemese » » va

1 Ma is gyakran hamisítják vele az igazi sáfrányt.