Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 12. Hashajtók
1 75 múak s némelyek szerint legalább is oly erős hashajtó hatással bírnak, mint a szennalevelek, tehát mindenesetre megérdemelnék, hogy orvosi használhatóságukra nézve szakszerű kísérletezéssel is megvizsgáltassanak. A nálunk termő hashajtó hatású növények közt kiváló figyelmet érdemel a kutyabenge vagy bingó, ebsebokor (Rhamnus fran- gula). Három méter magasságra is megnövő cserje, öthasábos zöldesfehér virágokkal és borókához némileg hasonló csontárt érmésekkel, melyek előbb pirosak, majd érett állapotukban megfeketednek. Fája az asztalosoknak becses furnírozó anyagot szolgáltat, szénné égetve pedig puskaporgyártásra igen alkalmas. Különösen fiatal ágai és tavaszi rügyei nagymennyiségű emodinglikozidát (frangulint) tartalmaznak, azonkívül krizofánsavat és egy hánytató hatású fehérjét : rhamnus-toxint is. Az utóbbi hosszabb állás után vagy ioo°-ra hevítve elbomlik benne, míg a hashajtó értékes alkotórészek éppen ellenkezőleg, hosszabb állás után megszaporodnak. A friss kéregnek (cortex frangulae) kellemetlen szaga van, hánytató hatású és erősen izgatja a belek nyálkahártyáját, ezért is orvosi célokra csak az olyan kéreg alkalmas, mely legalább is egy évig állott már. A kéreg — krizofánsavtartalma következtében — sárgára festi a nyálat és egészen úgy hat, mint a szennalevél, melynél azonban jóval olcsóbb ez a mindenképpen becses hazai drog. Különösen rögzött székrekedésnél és aranyeres bántalmaknál régtől fogva előszeretettel használják a kéregből készített folyékony kivonatot (extractum frangulae fluidum) csakúgy, mint az északamerikai rokonából, a Rhamnus Purshiana kérgéből (Cascara sagrada) előállított fluid- extractumot és egyéb hasonló galénuszi készítményeket. A hazai flórának egyik becses orvosi növénye a varjúbingó (Rhamnus cathartica) is, melynek kellemetlen, édes-keserű ízű borsónyi bogyóterméseit (haccae spinae cervinae) hashajtó hatásuk miatt régebben a rabarbara olcsó pótlószeréül használták és ezért a rhebarbarum plebejorum, sőt a németek a nem éppen díszes schissbeeren névvel is jelölték. Már 20—25 ilyen bingóbogyó heves hasmenést okozhat. A bogyókból készített szörp (sirupus rhamni catharticae) különösen Németországban igen kedvelt hashajtószer, melyet gyermekeknek is gyakran adnak, bár a mannaszörp ilyen célra megfelelőbb, mert kellemesebb az íze. A friss bogyók zöld festőanyagából készítik (timsóval és hamuzsírral való lecsapás útján) azt a századok óta használatos festéket, melyet a németek saftgrünnek, a drogisták pedig succus virdisnek neveznek. A közönséges szarkaláb (Delphinium consolida) virágait (flores calcatrippae) régebben kötőhártyagyulladások, idült székrekedések, menstruációs zavarok kezelésében használták az orvosok. Magvai egy calcatrippin nevű alkaloidát tartalmaznak s némelyek szerint ugyanolyan hatásúak a tetvekre és más bőrélősdiekre, mint a tetu- magvak, vagyis a Delphinium staphisagria magvai. Hasonlót mondanak a nálunk mindenütt látható dísznövény, a Delph. Ajacis magvairól is.
