Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 11. Hánytatók

165 érzékenyebb, ideges egyéneknél (különösen nőknél) undorérzettei járó lelkihatások után is bekövetkezhetik a hányás, sőt olykor már undorító dolgoknak egyszerű elképzelése után is. Hányás szokott bekövetkezni akkor is, ha ezek a centrális gócok erőművileg ingerei­teknek (például agyrázkódáskor, vagy az agykéreg sérülései alkal­mával). Vívó koromban tanúja voltam egy szomorú jelenetnek, mikor a vívómester keskeny olasz pengéje a nagyon is tág rostozatú maszkon át a tanítvány szemébe s innen a koponyaüregbe hatolt, a szegény fiú hangos sikoltással összerogyott, azonnal hányni kez­dett, beszélőképességét elvesztette és féltestére megbénult. Ebben az esetben az agy velő kérgének sérülése csak igen felületes lehetett, mert a beteg néhány hét alatt annyira-amennyire magához jött, beszélőképességét idővel teljesen visszanyerte, de az egyik szemevilága végleg veszendőbe ment, s még hosszú idők múlva is gyakran láttam az addig daliás termetű ifjút félbénán vánszorogni a főváros uccáin Ki a fiát vívóterembe adja (pedig jól teszi, ha odaadja, mert alig van sport, mely a testen kívül a szellemet és az intelligenciát is oly sokoldalúan foglalkoztatná, mint a vívás !), az először is azt nézze meg, hogy milyen a kardnak a vége és milyen a fejmaszknak a ros- télyzata. Valamint az egyes emberek hányókészsége igen változó, épúgy nagy különbségek mutatkoznak erészben az egyes állatfajok között is. Az emberhez hasonlóan a disznó is igen könnyen hány (sit venia vicinitati!), ellenben a kérődzők, a rágcsálók, az egypatások vagy egyáltalán nem, vagy csak igen ritka esetekben hánynak, mert nincs meg náluk az a sajátszerű koordinációs berendezés, ami a hányáshoz szükséges, vagy pedig gyomornyitójuk (kardiájuk) a hányási aktus kezdetén elzáródik s esetleg a gyomornak úgynevezett fundusa is erősen tágult, terjedelmes náluk. Az utóbbi eset némely embernél is előfordul s ilyen egyének szintén nehezen hánynak, míg pl. apró gyermekek, kiknek gyomorfundusa gyengén fejlett, ellenben a kardiájuk könnyen nyíló, gyenge tónusú, tapasztalat szerint könnyen hánynak, mert a gyomor saját összehúzódása (a hasizmok beavatko­zása nélkül) elegendő ahhoz, hogy a gyomortartalom kiüríttessék. A hányás bekövetkezése kétfélekép történik : vagy közvetlenül, mikor a gyógyszer (pl. az apomorfin) egyenesen a hányó­középpontokra hat, vagy pedig közvetve, reflex úton, mikor a gyógy­szer a gyomor nyálkahártyájában szétágazó bolygóidegvégződéseket ingerli s ezen ingerület aztán a centrumokra tevődik át. Ritka eset­ben mind a kétféle ok szerepelhet ugyanazon gyógyszernél is. A há­nyást megelőzőleg rendszerint undorérzettel kapcsolatos émelygés (nausea) is észlelhető, különösen olyan hánytatok adásakor, melyek gyomorban bővérüséget okoznak. Ez a görög nausea szó eredetileg tengeri betegséget jelent és a tengeren utazóknak ez a kellemetlen nyavalyája valóban szintén nem egyéb, mint a bolygóideg erős iz­galma, mely ideg nemcsak a gyomor, hanem a szívizom mozgásait is befolyásolja s a tengeri betegség erősebb fokainál bekövetkező általános megsemmisülés érzete szintén a szívműködés zavarai o

Next

/
Oldalképek
Tartalom