Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények
fűszeres, sós, savanyú, hagymás ételeket is adni, melyeket a férgek nem kedvelnek. Ha galandférgekről van szó, akkor a bélsárban mindig gondosan megfigyelendő, hogy a féreg feje (a skólexe) is elment-e, mert a kúra csak akkor tekinthető sikeresnek. Bármiiv nagy számban mentek is el az ízek, nem lehet reményünk a végleges gyógyuláshoz, ha a skólex visszamaradt a bélben, mert a féreg dajkája idővel újra termeli az egész férget. Az apró férgek elhajtása rendszerint nehezebben sikerül, mint a nagyoké, mert az előbbiek jobban elrejtőzhetnek a béltartalomban és bélbeli nyálkatömegek- ben s így a féreghajtó szer sem hat rájuk oly könnyen és oly közvetlenül, mint a nagyobbakra, pl. az orsógilisztára. Oly férgek, melyek nem kapaszkodnak bele a bélnyálkahártyájába, hanem szabadon fekszenek a bél üregében, könnyebben hajthatók el, mint az olyanok, melyek a nyálkahártyába kapaszkodnak ; ezértis például az ascarisok könnyebben mennek el, mint a dochmiusok. Az orsóférgek ellen régidőtől fogva használatos orvosi növény a szantonint szolgáltató cina (Artemisia maritima var. Stcchmanniana vagy régebbi nevén An. cina Berg), mely azonban nálunk nem fordul elő, hanem csak egy hozzá közel rokonságban álló fészkes virágzatú : a vará- dicskóró (Tanacetum vulgare; 71. ábra) vagy giliszta virág. Másfél méter magasra is megnövő, kétszer szárnyasán hasadt levelekkel és ernyőben álló sárga virágzatokkal bíró, különösen folyók, gyepük mentén található közönséges növény, melynek virágai és levelei a kézben eldörzsölve átható, fűszeres szagot terjesztenek. Néhány száz év előtt nagy híre volt, kivált a magyarországi drognak, melyet annak idején cina Hungaricának is neveztek. Ma már teljesen obszolét, elavult gyógynövény, melyet legfölebb házi férgek (bolhák és poloskák) irtására használnak itt-ott. Főhatóanyaga egy illóolaj, melyben thujon (tanaceton) van, (ettől van a növény jellemző szaga), továbbá borneol, terpének és egy tanacetilhidrür nevű kámforszerű test, mely nagyobb adagban agyi eredetű általános görcsöket okoz. A hatóanyagok legnagyobb mennyiségben a virágokban és a termésekben foglaltatnak. A varádics erőteljesen hat a közönséges orsó- gilisztára és az oxyurisekre, de nem egyszer okozott már mérgezést is, különösen Észak-Amerikában, hol mesterséges abortuszok előidézésére elég gyakran használják, bár úgy látszik, hogy ilyenféle hatása nincsen. Az illatos olaj 8—10 grammja már súlyos mérgezést, 15 grammjc pedig halált okozhat. Tehenek és juhok állítólag minden baj nélkü megeszik a szabadon termő növényt. Embernél már a virágok ragass 71. ábra. Varádics. (Tanacetum vulgare.)
