Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 7. Az élősdiekre ható orvosi növények

116 működést egészen meggátolja. Egyik fajtája: a nagyfejű orsógiliszta (Ascaris megalocephala), lovakban élősködik s azok leromlását okoz­hatja ; ezenkívül a kutyának és macskának is megvan a maga külön gilisztája, mely azonban nem bír jelentőséggel az ember egészsége szempontjából. A hegyesfarkú bélféreg (Oxyuris vermicularis) gyakori élősdije a gyermekeknek. A hím csak négy milliméter, a nőstény 9—12 mm hosszú. A féreg a vastagbélben tartózkodik, de a nősténye, mikor ivaréretté lesz, a végbélnyíláson át kimászik, hogy petéit lerakja s eközben erős viszketést, nyugtalan álmot és egyéb ideges tüne­teket okoz fertőzött gyermekeknél. Kislányoknál még a hüvelybe is bejuthatnak, kellemetlen viszketést, maszturbációs ingert okozva. Vakaródzás közben a féreg petéi a gyermekek újjaira tapadnak, a szájba vitetnek és ily módon a betegek újra és újra befertőzik ma­gukat. Nagyobb bajt különben nem szoktak okozni s csak mint kuriózumot említem meg annak a német katonának az esetét, kinek féregnyúlványában az oxyurisok oly hatalmas tömege telepedett le, hogy appendicitiszt kapott. E féreg ellen legjobb gyógyszerünk a szantonin és hagymás ételek, csőrék, beöntések adása. Az ember belső férgei közül még csak a bányaférget ÍAnkylo- stomum duodenale v. Dochmius duodenalis) említem meg. Ennek a hímje 7—10 mm hosszú, a nősténye pedig 10—18 mm. A feji végén harangalakú szája és hat foga van, melyekkel a bél falába kapasz­kodik és a vért szívja. Ebből megérthető, hogy a féreg idővel súlyos, a vészes vérfogyáshoz (anaemia perniciosa) hasonló betegségeket okoz, melyet először a tropikus vidékeken, különösen Egyiptomban, újabban pedig a Gotthard-alagút építése alkalmával, az ottani mun­kásokon figyeltek meg. A selmeci és körmöcbányai bányászok seny- vességének okozója is, legalább részben, ez a féreg. Téglagyári mun­kásokban is gyakran megtalálható. A fertőzött egyének erősen le­soványodnak, vörös vérsejtjeik száma megfogy, feltűnő bágyadt- ság, izomfájások, szédülés, fülzúgás, fejfájás mutatkozik. Megfelelő kezelés után a betegek igen gyorsán kiheverik a bajt. A gyógyításnál fontosabb a védekezés : a munkások tisztasága, a kezek gondos lemosása étkezés előtt, a bélsár fertőtlenítése, elzárható árnyék­székek használata, fémcsövekben vezetett ivóvíz szolgáltatása és a fertőzött munkások kizárása mindaddig, míg teljesen meg nem gyógyultak. Az itt elsorolt bélférgek azok, melyek leggyakrabban élősködnek az emberi szervezet belsejében. Mielőtt a féreghajtó kúrához fogunk, nagyon fontos a bélsár pontos vizsgálatával meggyőződni arról, hogy milyen féreggel van dolgunk ? Ezt sokszor csak mikroszkópi vizsgálattal, a bélsárral távozó féregpeték megfigyelésével dönt­hetjük el. Ha a bélsárral nagyobb féregrészletek, pl. ízek is távoz­nak, akkor azt vízzel iszapoljuk és szitán vagy ruhán szűrjük át, az ízek elkülönítése végett. A kúra előtt mindig nagyon ajánlatos a beteget éheztetni, hogy a féreghajtó szer közvetlenebbül hathasson a férgekre. Szokásban van a kúra megkezdése előtti estén erősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom