Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Orvostan

230 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.

A tej fejb

szállása.

Lelki

tulajdonságok

átvitele

tejjel.

d’Espine, Macan, Halbertsma, Herzberg, Bäcker és Temesváry, Heidemann stb.

Bäcker és Temesváry szerint a 3—4. nap hőmér- séke i—2 tizeddel tényleg magasabb mint előttük és utánuk. 38°-ot nem ér el. A szoptató és nem szoptató nő hőgörbéje egyenlő.

Vannak esetek, midőn magas lázak mellett az emlők duzzadása és érzékenysége feltűnő. Heidemann (1898) e tüneteket a genitalis fertőzés kisérő jeleinek tartja. Az újszülöttek boszorkány-tej elválasztása sem okozhat tejlázat, itt is lobosodást kell keresnünk.«

Mendemonda az is, hogy az elválasztáskor az emlőben meggyülemlő tej emlőgyuladást, lázat, tej daganatot, elmebajt okozna. A nép azt mondja, hogy a tej a fejbe száll, s hogy ezt megakadályozza, a nők a hónalj alatt valami zsinórral oly szorosan körülkötik magukat, hogy a zsinór belevág a húsba. Ez teljesen hibás fölfogás. Maga a meggyűlő tej semmi bajt sem csinál, a »fejbe szállás« élettani lehetetlenség. Ha a szoptatás megszakításakor még bő a tejelválasztás, az emlő esetleg rövid időre tényleg megduzzad s kissé fájdalmas lesz, de ebből magából baj nem lehet.

Érdekes, hogy vannak mendemondák, melyek, bár önmagukban absolute téves állítások, sokban természet- tudományilag biztos dolgokkal mutatnak analógiát. így például a mendemondáknak azon sora, melyet most fogunk tárgyalni, a babonák határától a biztos orvos- tudományi tényékig megszakítatlan sorozatot képez.

Még ma is gyakran halljuk azt az ősrégi mendemondát, hogy a szoptató nő lelki tulajdonságai a tejjel átmennek a gyermekbe. Elme- és idegbajok, vérmérséklet, lelki természet, tehetségek, erkölcsösség stb., a tejjel átvihetők volnának a csecsemőre.

Ezt a mendemondát már a rómaiak tudták. Tiberius Nero császár iszákosságát részeges dajkától eredettnek