Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
ÁLLATTAN. gyakran átugorja s a legtöbb bak nyársasból azonnal hatos lesz. Altum egy megfigyelt őzbakról a következő esetet közli: 1865-től, 9 hónapos korától 1870-ig 7-szer hullatta el szarvát, mely mindig keresztes (6-os) volt; 1872-ben lett szabálytalan 10-es ; 1873-ban egy csonka képződmény. Az őz ezen a keresztes bak állapoton rendesen megáll. Noha vannak 12-esek is, mégis az előbbit tekinthetjük jelenleg normálisnak. A szarvas fej éke ágasodásának is van bizonyos határa, úgy 22—26; azután egy ideig ezen maradhat vagy azonnal lejebb száll, ami rendesen bekövetkezik. Ha egyszer a szarvas »visszarakott«, nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi idős lehet, legfeljebb a rózsák nagysága, a szembog és a rózsa közti távolság vagyis a rózsatő nagysága, a szembog és jégbog közti távolság, s az agancs iránya és a rózsa közötti szög nagysága adhat útbaigazítást. Egészen normális viszonyok közt az agancs 5—6 évig párvonalosan fejlődik s ezt már tudják Aristoteles, Plinius és Gessner is. E mendemondával kapcsolatban megemlíthetjük, hogy az életkor és szarv közötti összefüggést más állatok hasonló képződményeire is alkalmazták, természetesen minden alap nélkül. így mondták, hogy a zerge kampójának egyenes részén levő gyűrűk száma megfelel az állat évei számának. A zerge nem hullatja el szarvát s évenkénti szabály- szerű növekedésről sem lehet szó. Már az egész fiatal zergék kampóin is van 8—10 gyűrüalakú meg vastagodás. A szarvasbogár »szarván« az első nagyobb ág alatt 6—7 kis csomócska van. Akik abban a hiszemben élnek, hogy a szarvasbogár kifejlett állapotban is több élvezi a napvilágot, vagy éppen hogy őnála is II7
