Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

49

mely növény repülő homokban is gyökeret ver, kivesz, ha tőzegbe ültetjük át. S azt is tapasztaljuk, hogy — szintén egészen függetlenül a talaj minőségétől, — az egyes vidékek mérséklete vagy me- legségi foka is szabályozza a növények tenyészé- sét. Annyira áll ez, hogy egészen a nedvesség és meleg egyesült befolyásától függ a föld különböző vidékeinek saját növényzete; e tényezők okozzák az úgynevezett éghajlati különbségeket. Az idegen növények, minden ápolás mellett, többnyire még virágházban is csak tengődnek nálunk, mig liazájok- ban vadon és buján tenyésznek. Ültessük át a déli növényt északi vidékre, s bizonyára nem élvezzük gyümölcsét.

De az ember is befolyást gyakorol a föld minőségére. 'H

Ellenállhatlan vágytól ösztönöztetve a messze távolba megy szerencséjét keresni, áthajózik a széles tengereken s ismeretlen partokon száll ki, a hol mindenfelől egy uj világ termékenysége veszi körül. Feje fölött csapnak össze a dús nedvii fűszálak, s magas kúszónövények kapaszkodnak az óriási fákra, melyek más növények elkorhadt maradványai fölött nőnek, s egymásba font sudaraikkal áthatlanná teszik az őserdőt. Az ember azonban fejszét ragad, hullanak előtte a büszke törzsek, s a vadon közepett csakhamar miveit föld áll elő, mely évenként bőven adja vissza az elvetett gabonát, ügy tetszik, mintha kimerithetlen volna a föld termőereje. Idő folytával azonban lassanként komolyabb szint és alakot ölt.

4

<I. Köt.