Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A viz

26

vagy barna sziiiü a viz ; mindig barna a mocsárvizek lefolyásában, és ha iszapot mos ; olykor szinte feketének tetszik a szemnek, ha sok növény-részt hoz magával, mint a Rionegro Délamerikában; avagy zöldnek, mint a schweizi tavakban, a Déli-tenger szigetei közt és Anglia partjai körül, mivel tömérdek sárgás anyag van föloldva e tavak és tengerek vizében. Csak egészen tiszta, mély vizeknél, mint a Csöndes-tenger egyes helyein stb., a hol a legkisebb tárgyakat több száz lábnyira tisztán látjuk a tenger fenekén, — csak ott van a viznek azon bámulatos, tiszta kék szilié, melyet senki sem képes visszaadni. Leggyönyörűbben láthatni ezt a nápolyi tengeröbölben, s a Földközi és Adriai tenger némely helyeinek indigoféle vizeiben. A viz ezen kék szine még nincs eléggé megfejtve; több oknál fogva nem tarthatjuk csupán az ég kék szine visszatükrözésének.

Azon sziklás és egyéb szilárd anyagok közt, melyekkel a viz a földön találkozik, sok szintúgy fölolvad abban, mint a czukor és konyhasó, úgy hogy szemmel észre sem vehetjük. A legtisztább és átlátszó viz sem tiszta, — merítsük bár hegyi forrásból avagy átlátszó hegyi patakból; a csepegö- kövön tisztázott vagy átszűrt vízben is mindig többkevesebb sónemü anyag van föloldva, és pedig gyakran oly mennyiségben, hogy saját izt ad a víznek, mikor aztán ásványos viznek nevezzük.

A természettől tiszta vizek közt, a melyeket eddig megvizsgáltak, legnevezetesb északi Svédországban a kis Loka-folyam vize, mely csupa ke-