Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A viz

27

mény, föl nem oldható gránit- és egyéb hasonló sziklatömegeken foly *). Az oly folyamokban, melyek vörös homokköves vidékeket öntöznek, rendesen sok föloldott szilárd alkatrészt találunk **). Némely kútvizben még több van; a nélkül hogy azért ártalmas lenne az egészségre nézve. De ha valamely viz, mint a Jordán folyamé Palesztinában, a szentföldön, 18V4 szemei- ásványos részt is mutat öt félmeszelyben, igen meggyül bajunk használatával az életben. Ivóvízben, melyet egyéb házi szükségre is akarunk használni, nem igen jó, ha 5 — 7y2 szemernyi szilárd alkatrész esik öt félmeszelyre.

Általában a természettől legtisztább viznek tekinthetjük az esővizet, mely a szárazföld beltarto- mányaiban esik; aztán következik a folyóvíz, aztán a tavak vize, a közönséges forrás- és kútviz, s végre az ásványos források vize. Ha folytatni akarnék a sorozatot, ezek után a Fekete- és Azóvi tenger vize következnék, mely azonban természetesen már sós ; majd a Világ- és Földközi tenger vizei. Az Északi tenger vizében 3y2 százalék só van. Legutoljára jönnének azon tengerek, melyeknek, mint a Káspi és Holttengernek s az Arai-tónak, nincs lefolyása. Mindazon szilárd anyagok, melyeket a folyók a tengerbe hordanak, ott maradnak abban, mig a viz , a

*) Vi szemer szilárd alkatrész van körülbelül e folyam öt félmeszely vizében. A Temze vizében már 5*/, Sze- mer van.

**) 7 szemért is öt fe'lmeszelyben.

&