Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A viz

25

játsága is sok haszonnal jár az állatok és növények életére nézve.

Ha egy darab czukrot és egy darab kovakövet vetünk egy pohár vízbe, azt tapasztaljuk , hogy az előbbi csakhamar elolvad és eltűnik, inig az utóbbi se alakjából, se súlyából nem vészit semmit. Tehát nem mindé n test olvad föl a vízben.

Továbbá, ha két hasonló nagyságú pohárt vízzel tele töltünk, s egyikbe czukrot, a másikba közönséges konyhasót dobunk, a mig elolvadnak : azt veszsziik észre, hogy egy font viz talán két font czukrot is fölolvaszt, mig csupán 5 és 3/4 uncia *) konyhasót képes felolvasztani. Következőleg a vízben felolvadó testek közöl némelyek olvadékonyabbak , mint mások.

A természetben sohasem találjuk a vizet egészen tiszta állapotban : a mi esöképen fölülről hull alá, már azon tisztátalan anyagok miatt is zavarossá lesz, a miket a levegőből lemos ; a forrás és kút vize a földből vesz föl különböző anyagokat; melyekkel érintkezésbe jő. A folyókban és patakokban szemmel láthatjuk, hogy a viz nem tiszta. Gyakran vöröses szinti, ha vörös agyagon foly keresztül **) ; az a viz, mely az izlandi jéghegyekről vagy Ande- sek lejtőiről rohan alá, egészen tejszinünek látszik azon finom feloldatott fejér földtől, melyet magával hoz; a lassú iszapos patakokban gyakran zöldes

*) Egy uncia=két lat.

**) A mely agyagban sok vaséleg van.