Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A viz
24 font viz hőmérsékletét csak egyetlen fokkal is emeli, 30 font higany (kényeső) hőmérsékletét képes ugyanannyival növelni; s a viznek elpárologtatására is mindig nagyobb hőség kell, mint a mely hőfoknál bármely egyéb általunk használt folyó test pára- képen elszáll. Honnan következik, hogy ha a viz a bőrről elpárolog, annak egyszersmind meghüti fölü- 1 étét; mig a kileliellett gőz szintén hüsiti a test ben- sejét. S a gőz-alakban elszálló nedvvel tömérdek kóranyag száll el testünkből észrevétlenül. A víz különös egybetétele szintén nevezetes hatással van az állati és növényi életre. Mondám, hogy élenyböl és könenyböl áll, s az állatok és növények szilárd részeiben is bőségesen föltaláljuk ez elemeket. A száraz fában és húsban s a csontokban egy- iránt. Mivel azonban a növények és állatok bizonyos fokig nőnek, a növekedő részek képződésére folyvást szükség van élenyre és könenyre, a mikkel mindig ellát a viz. Semmiféle más folyadék nem képes oly könnyen és oly tökéletesen teljesíteni e vegytani föladatot. A viz tehát nem csak ital, a mint közönségesen mondjuk, hanem valóban tápszer is mind a növényekre, mind az állatokra nézve. Jó tulajdonsága továbbá a viznek, hogy sok más folyó testtel, például a borszeszszel, tetszésünk szerint elegyíthetjük, s ez esetben hígítja azon nedveket, mérsékli erejöket. Egynémely folyadékkal pedig — például az olajjal — nem is elegyül. Azonkívül sok szilárd testet f ö 1 o 1 d, fölolvaszt, s e sa
