Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A viz
22 formáját, s vegytani és természettudományi megkülönböztető sajátságait. A viz nem oly könnyít többé, mint a köneny, nem is ég, mint ezen gáz; s egyéb testek sem égnek abban úgy, mint az élenyben. A testek vegytani v e g y it 1 é s e mindig uj testet állit elő, melynek tulajdonságai különböznek azon elemek sajátságaitól, a melyekből alakult. S valóban azon csodás tünemények közöl, melyekkel bennünket a vegytan megismertetett, egy azon tény, hogy a köneny, a mely oly hamar és könnyen ég, egyik fő alkatrészét teszi a viznek, a mit épen tűzoltásra használunk; s az éleny, a mely oly nélkü- lözhetlen az állati élet fentartására a légben, nyolcz- kilenczed részét teszi azon folyó testnek, melyben csak kevés szárazföldi állat élhetne három-négy másodpercznél tovább. Hogy a viz mind az állati, mind a növényi életre egyáltalában nélkiilözhetlen, már abból kitetszik, hogy oly nagy részét teszi az élő növények és állatok alkatának. A viz némely hasznait már előbbi czikklinkben is elmondtuk, mikor a körlég vízgőz - tartalmáról szólottunk. Vannak ezeken kivül a viznek egyéb tulajdonai, melyeknél fogva különösen alkalmas napi szükségeinkre s az élet fentartására. Nem sokan gondolkoztak olvasóim közöl a fölött, miért fontos az állati életre nézve, hogy a viznek se szaga, se ize nincsen. Hiszen mindnyájan szeretjük kellemes illatokkal csiklandozni orrunkat, s ételek és italok különféle jó izével izgatni érzékeinket. De alig hiszem, hogy egészségesnek és
