Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A levegő
11 a föld felülete sokkal több melegben részesül az által , mint a mennyit maga kibocsát. S ha nap lementé után felhő fátyolozza a tiszta eget; ez ismét fölfogja a kisugárzott meleg egy részét s megint visszaadja a földnek. E kölcsönös egymásra-hatás mellett nem tarthatunk szerfölött nagy melegvesz- téstöl. Éjjel, ha a nap letűnt, leginkább kihűl a föld, — és pedig tiszta éjszakákon sokkal inkább, mint ha felhős az ég. S ha fölöttünk az égnek csak egy részét boritják fellegek, mindig azon helyei a föld felületének leghidegebbek, a hol derült az ég. A vizgöz mennyisége továbbá a légmérséklettől is függ. Forró égöv alatt, nagyobb hőfok mellett, vagy melegebb időkben, mint szoktuk mondani, sokkal nedvesebb a légkör, mint csekélyebb hőfok mellett, avagy ha hidegebb idő jár. S ha már most az aránylag melegebb, nedvesebb légfolyam alá- száll, s a hideg hegygerinczczel érintkezésbe jő: azonnal kihűl, s ez állapotban nem lesz képes egész vizpára-tartalmát tovább is fenn lebegtetni *). Köd vagy felhő alakban hátrahagyja tehát nedves terhe egy részét, s e köd és felhő aztán ott lebeg a hegyormon, részben le is ülepedvén. A völgy lakosa látja ezt, s időváltozást jósol. S a hegytetőn ülő köd viz- részei aztán folyam vagy forrás alakban megint alászállnak lapályos helyekre, s újra frisülést és táplálatot hoznak a szomjazó földnek. *) Ha kihűl a gőz vagy pára , cseppfolyóvá lesz , a mint tudjuk.
