Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Harmadik szakasz. A' melynek nyavalyáiról

Ä Melynek Nyavalyáiról.

95

A nehezen lehello, és fulladozó arra vigyázzon, hogy melegen tartsa magát, regvei meleg vizet igyék, minémü a’ Her- ba-thea, és az ágyba utánna gyengén íz* zadgyék, Éget-bort, ’s pálinkát ne igyék, tifzta ó bort ebéd tájon ihatik egy kis üveg pohárra, az-az: gláslira valót. Szeles ’s nedves időben ne járjon, ellenébe a’ fzélnek ha lehet ne mennyen, ha kimenni a’ házból kéntelen, melyét melegen bé-tsinálja, egy kis vánkoskát, az-az: párnátskát, vagy gyenge bárány bort kötvén a’ melyére; öfzi ’s ki-keleti nedves időkben fzobáját füftölje minden napon örvény-gyökérrel, a’ fehér viafzk'ot pedig hánnya az eleven fzénre, és gőzét néha néha a’ fzájába ’s torkába botsálfa, és léfzen tőle vidúláfa.

V. El-fzáradás vagy Szárazbetegség.

z, az-az: Száraz-betegség neme, midőn valamelly Ember teile az ö tüdejének vefzéfe, vagy rothadáfa miatt tápláló erőt nem vehetvén magának, el-fogy ’s végezetre tellye&éggel meg-áfzik, innét

nem