Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Harmadik szakasz. A' melynek nyavalyáiról

6

nem ok nélkül a régi Magyarok Afzfzú- korságnak-is nevezik.

Ezen nyomorúságnak elöl-járó Poftál fzoktak lenni im e’ következők: ugy-mint fzáraz köhögés; nehéz léiekzet vétel; melynek fzorongatáfa, tagoknak nagy bád- gyattsága, fzüntelen tartó belső forróság, és ennek a’ bé-vett eledelek ntán való Öregbüléfe.

Jóllehet illy eméíztö nyavalya légyen ez, mindazonáltal a’ terméfzet ez által magát mint egy tifztittani láttatik, a’ melly a* hajnali vizellésböl ki-tetfzik, mivel az sürü és az edény fenekére is mint a* bor feprö sűrűén le-üllepedik.

Ezek után a’ beteg fokfzor vérrel egyveles büdös genyettséget köpköd-ki, melly meleg vízben vetettvén, ha fenékre le-fzáll, nem jót jelent. Rofzfzabbat jelent pedig, ha a’ beteg éjjel felettébb izzad, hafa mengyen és lábai dagadnak, torka fzá- rad ’s egyéb tagjai refzketnek.

Okozza a tüdőnek v'efzését, a* telinek meg-hevesüléfe után való hideg ital; a* hideglelés meg-állittatáfa után támadott, és fokáig tartó köhögés; mikor a fzáraz kehet édes efzközök által el-hárittani igye~

kezik,

I. Réfz. ΠΙ. SzaJtafz.