Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Elsö szakasz. Az fönek nyavalyáiról

42

I. Réfz. I. SzaVafz.

ván valóvá lett) a nedvefségek a’ fze- mekre bővebben rohannak és rohantanak, ámbár ugyan az illyen hólyag lzivattatás eleint egy kevéfsé hafznállani láttatott.

Nagyon hivesítto Efzkozöket-is a’ fzemre nem jó kötni, fe a’ ízem-vizeket belé hidegen ne botsáffak, vagy cseppentsék, hanem tsak olly melegetskén a’ mint ember fzsme el-fzenvedheti: e’ végre végy két kalánra való közönséges égetbort, ebben vefs egy bors-fzemni nagyságú kámfort és kis kés hegyre férő igaz Sáfff any port, melegítsd-meg ezt kevéfsé, áztafs-meg benne egy két xétii fejér ruhát, ’s kösd-fel a’ fzemre azt mig gyengén meleg; az áfz- tatás után mindazonáltal a’ mondott ruhát ki-kell nyomogatni: Lehet négy rétü fehér ruhátskát melegített Sáfrányos édes téjben-is áfztattvón fel-kötni a fzemre: A’ meg-fött kender mag ezen módon hafz- nálatos, ha melegen fel-kötik. De minthogy gyakran az igen dagadtt, és veres fzemek az efféle erős hevittö fzereket el-nein fzenvedhetik, jobb azokat gyengébbekkel illetni; tudniillik igen apróra tort kevés timsót egy tojás fehéri közzé kevervén, és ezt gyenge len-ruhára vagy

tsu-