Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - Bevezetés
16 Bevezetés. pot, szokások és életmódok, a betegségek neme és stádiuma, örök- lékenység és ellenszenv (idiosyncrasia,) mind sokféleképen módosítják az egyén érzékenységét és a hatás képét. Egy egyedüli (nem halálos) adag hatása, mint láttuk, többé kevésbbé elmúló, eleinte növekszik, magaslatán bizonyos ideig megmarad s azután csökken. A hatás tetőpontján meg is tartható, ha kellő időben t. i. rövid idővel a csökkenés bekövetkezte előtt újabb adagot adunk. Ha azonban oly korán adjuk az uj adagot, hogy hatása azon időben fejlődik ki teljesen, midőn a korábbi adag még hatásának tetőpontján van, akkor a két, esetleg több adag hatásának összegeződése jön létre, s egy nagyobb, esetleg dupla vagy háromszoros adag hatása áll be. Minél nagyobb volt aránylag az első adag, annál hosszabb lehet az időköz a másodikig, a nélkül, hogy az összegeződés félbesza- kíttatnék. Ha minden anyagra nézve p. o. a „közép“ adagot vesszük tekintetbe, akkor ezen időközök (mint egyébiránt az egyes adagok hatásának tartama is) különböző anyagokra nézve végtelenül különbözőek. Oly anyagoknál a melyeknek hatása nagyon mulékony (p. o. az amylnitritnél), csak akkor egyesül két adag eredeti hatása, ha az időköz nem nagyobb 5—10 percznél, másoknál lehet az egy. két, vagy három nap (strychnin) vagy még több is (digitális). Hasonlóan van ez az „utóhatások“ összegeződésénél is. Ezen utóbbi összegeződés hozza létre az épen említett u. n. idült hatásokat is (illetve idült mérgezéseket.) Mivel a mindennapi élet és az orvosi gyakorlat tapasztalataiból ismeretessé lett az, hogy különböző szerek után, valamint az alcohol-, opium- s dohányélvezet mellett az eredeti hatások így összegeződnek és megszokták azt látni, hogy 7—8 órai éjjeli nyugodalom képében naponta közbeeső szüneten ezen hatások nem terjednek túl, mivel tehát egyik napról a másikra terjedő összegeződést különben egy esetben sem láttak, evvel ellentétben annyira imponált az a strychninnél és digitálisnál észlelt nehány- esetleg több napra is kinyúló összegeződés, hogy ezen összegeződésre — de csak is erre — a „cumulálás“, „cumulatio“ vagy „cumulativ hatás“ (t. i. felhalmozódás) kifejezéseket vezették be. Tévedés volt, hogy lényeges különbséget állítottak fel a „cumulátio“ és az „összegeződés“ között; a különbség pedig csak fokozati. De a gyakorlatra nézve fontos ahhoz tartani magunkat,
