Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
IDÜLT ’S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 67 nek vizsgálás által semmiféle nyomaira nem lehetett akadni azon személy nemi részeiben, kitől a’ baj elragadott ; ha bár továbbad az alkotmányos szenveknek következésében fekélyek és más bántal- mak jöhetnek elő , mellyeknek a’ bujasenyvvel hasonlóságok van : mind ezek nem mondanak ellen a’ fölebb kimondott alaptételeknek, és felednünk sem kell, hányszor nem csalják meg a’ betegek szánt- szándékkal a’ gyógyászt? és hogy átalában minden, a’ fedezésnél előjöhető mozzanatok még eddig eléggé nem világosak, mit már az első rendbeli dobok a’ nemi részek előre nem járt bántalma nélkül való számozása is bizonyít, a’ mit még sem tagadhatunk. A’ bujasenyvnek ragály nélkül való számozása, ’s ennek egyedül izgatásbul fejtett magyarázata (Richond Frorieps Notizen. Bd. Vili. Nro 17.) nem más mint új rendszereken kapó agynak hiú álomképe. Hunter az id. h. Abernetoy, Surgical Observations on Diseases resembling Syphilis and on diseases of the urethra. 3. Edit. London, 1814. Carmichael, az id. h. Evans , pathological and practical Remarks on ulceration of the genital organs. London, 1819. 8. Guthrie , Bemerkungen über die Behandlung der Syphilis ohne Quecksilber; aus den Medico-chirurgical Transactions. Vol. VIII. in Rust’s Magazin. Ed. V. 242. 1. Wedemeyer, Bemerkungen über die Syphilis und ihre verschiedenen Formen und über die Wirkungen und den Gebrauch des Quecksilbers inderseiben , Rust’s Magazin. Bd. IX. 195. 1. 768. §. Ugyan azon különbféleségeket tapasztaljuk a5 másodrendbeli tüneményeknél is, mint az első rendbelieknél. A’ tapasztalás ugyan azon részre látszik hajlani, hogy a’ bujasenyves takar, a’ fölületes fölcserepedzések után csécsféle küteg, a’ nyak gyuladása, fölsebesedése, és az iznedvhártyáknak gyuladása szármoznak; hogy az emelkedett szélű, keménység nélkül járó, elsőrendbeli fekélyek után genyedékes küteg, az ínynek különböző részein fehéres fekélyek, az ízülésekben fájdalmait és mézdaganatok támodjanak; ·— hogy a’ rágó és varas fekély után a’ bőrnek gümőcsös kinövései, a’ torokban az orrba terjedő, és ennek csontjait elpusztító genyedékek, és fekélyek, ízfájdalmak, és holttetemek jőnek elő;·— hogy a’ szalonnás fenekű, és kicsucsorodó kemény, kérges szélű fekélyek után lehámló csécshöz hasonló küteg, mély üreges fekélyek a’ mandolákban, csontfájdalmak és csontdaganatok jőnek elő. Ezen első ée másodrendbeli tünemények közt azonban még sem látszik állandó arány lenni; a’ mennyiben nem ritkán az első
