Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
rendbeli bántalomnak, bizonyos faja ugyanazon betegnél egészen különbféle tüneményeket hoz elő, mellyek majd ugyanazon időben különböző helyeken jelennek meg, vagy egymás után következnek· Ritter (a. e. h.) tafcáiméreg (Tripperseuche) felőlivelemánye'tezen oknál meg nem állhatni tartom, 769. §. A’ bujasenyv jóslatánál következő környülményekre kell figyelnünk : Az első rendbeli fekélyek könnyebben gyógyitatnak mint a’ másodrendbeliek· A’ bujasenyvnek más betvegy- gyel járó öszveköttetése, a’ gyógyítást nehézzé, sőtt lehetetlenné is teheti. Minél fiatalabb a’ betegség, annál örvendetesebb a’ jóslat. — csontoknak bujasenyves bán- talmai nehezebben győzettetnek meg, mint a’ bőréi, az orrcsontokban többször tér vissza a’ bujasenyv, mint a’ kon- czokban. ·— A’ meleg éghajlatok alatt nyári időben könnyebben diszlik az orvoslás, mint a’ hidegebb tartományokban téli időben. A’ nagy fokban bujasenyves viselő- sök magzatokat leteszik, vagy pedig gyönge nyomorú gyermeket szülnek. — A’ torok — és orrbeli fekélyek könnyen igen elidomtalanitó pusztításokat visznek végbe ; a’ bujasenyves kinövetek nehezen vesznek búcsút, és ha is, ismét könnyen előállnak· Az első rendbeli bujasenyves fekélyek meggyógyulása után kemény hegjegyek (kérges gümőcsök) maradván visza, a’ nyavalya vi- szatértétül lehet tartani. 770. §. A’ bujasenyv gyógyítása felől a’ vélemények igen különböznek, és két csapatra szoktathatnak. 1·) bujasenyvnek gyógyítása higannyal. 2.) jf bujasenyvnek gyógyítása higany nélküU 68 AZ ÖSZVEFÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI.
