Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
64 AZ ÖSZVEFÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. es pusztító természetű ev kifolyásával járnak, többnyire csak széltibe öregbednek, ollykor mégis a’ mélységbe is hatnak, sőtt a’ csontoknak is nekik esnek. Ha a’ ge- ηχ ed ékek a’ hajfödte részeken támodnak, úgy a’ hajak kihullnak, ha pedig a’ körmök alá veszik magokat, akkor az újak ezeket hányják el, vagy pedig a’ körmök fölmálván, az utánok növök idomtalanok lesznek. Ezen genyedékek gyakorta kelisképben jelennek meg, mellyek nem genyednek, csak szivárognak, izzadnak· 764. §. A’ bujasenyv nem ritkán a’ bőrön sömörféle küte- geket okoz inkább, mellyek pikkelyekkint hullanak le, leginkább a’ tenyereken, (cserepegek, rhagades) a’ lábszárakon, közel a’ tétíy észrészekhöz, az alfélén teremnek. A’ bőr gyakorta megreped, a’ repedésnek szélei rezesek, kérgesek, fájdalmasok, belőle korcsszitm éles nedv izzadoz. Avagy leginkább a’ nemző részeken, és a’ segg körül kinövetel· szármoznak, mellyek különböző lcépök és öszvefiiggésök szerint különbféle neveket kapnak: u. m. szemölcsök (verucae) fiigölyök, v· torongyok (condylomata, fici, mariscae) ’stb. mellyekkel gyakorta a’ nemi részeken fekélyek, a’ hudesőbül és méhhüvely- ből tokonyfolyamok ’stb. vannak öszvekötve. 765. §. A’ csontrendszemel· bujasenyves bdntalma éjjeli csontfájdalmak által nyilatkozik, mellyek fúrók, és rágok ; a’ konezok közepén , és olly csontokban ülepednek meg, mellyek kevésbé vannak lágy részek által födve, mint az alszár — a’ karcsontok , a’ szegycsont, a’ váll- kulcs, a’ kaponya csontjai. Gyakorta megdagadnak a’ csontok főkép a’ sipkoncz és a’ kaponyacsontok, melly utolsó esetben a’ csontdaganatot rendszerint nagy fejfájdalom előzi meg, és követi is. Ezen csontdaganatok ollykor lágyak, a’ csonthártya alá elöntődótt kocsonyaféle gyurma által képeltetnek, (mézga, gumma) máskor kemények, és mozgekonytalanok, (holttetem jcsont- toboly, nodus, tophus exostosis) és némellykor kréta nemű tömeget foglalnak magokban. A’ csontok nem ritkán nagy darabra dagadnak föl, gyakorta a’ konezok velő - üregében gyuladás, és azoknak megvetemedése , puffadása szármozik (széltövis). Ha ezen csontdaganatok meggyuladnak, és fekélyedéssel végződnek, úgy veszedelmes csontszu (bujasenyves c&ontszu, caries syphilitica) szármozik. Rendszerint mégis a’ lágy részeknek, és a’
