Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)

II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek

IDÜLT ’s GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK.

65

csonthártyának lepusztulása után a’ csontok nagy területre lemeztelenitetnek, megfenésednek, és nagyobb vagy kisebb darabokban máladoznak le. A’ koz bujasenyv alatt gyakorta az izülésekben gyuladás szármozik minden következéseivel együtt.

766. §.

Ha a’ bujasenyv nagy foltban fejlődik ki, úgy kínzó fájdalmai által, és a’ genyedő részekből áradozó nagy nedvesztesség által aszláz, az emésztő erőnek tökéletes tenkrejutása, erőkimerülés és a’ halál következnek.

767. §.

A’ bujasenyv tüneményei különbözőleg módositatnak, mi nem a’ bujasenyves méregnek kiilönbféleségébül ered, hanem a’ beteg alkotmány átül, életidejétül, a’ méregnek testbe történt fölvétele módjátul, azégalytul, és más behatásoktul, más betegségek jelenlététül, talán a’ méregnek minémüségbeli, a’ sete gyógybánás által történt elváltozásátul függnek. — Minél izmosabb és erősebb a* beteg, annál gyorsabb lefolyású és annál inkább pusztító a’ bujasenyv. A’ szelidebb éghajlat alatt a’ bujasenyv- nek koztünemériyei enyhébbek, inkább a’ bőrt ennek folytatmányait, és a’ sejtszövetet lepik meg, a’ hidegebb égally alatt ellenben iukább a1 csontrendszert bántják: a’ melegebb’ éghajlatok alatt mégis az első rendbeli tünemények tüzesebbek , mi által nem ritkán nagy gyuladás és ennek fenével végződése szarmoznak. Az első rendbeli bujasenyves fekélyeknek orbánczos gyu- ladással és fenével végződésre való kész volt jókat a’ rósz, mocsáros, romlott légü vidékeken is tapasztalhatni. — A’ süly, vagy a’ higanyzabálás után beköszöntő, a’ süly- hoz hasonló bántalom, a’ görvélyek, a’ köszvény, és csúzos szenv a’ bujasenyvnek szokott járásátul való különbféle eltéréseit szülhetik, és e’ szerint a’ kórhatár- zatot nehezebbé tehetik.

Az első rendbeli bujasenyves fekélyeknek átalában úgy sincsen meghatározott külső bélyegók, igen különböző kinézésüek, és külső tekintetüknél fogva egyedül a közönséges vagy épen ellenkező természetű fekélyektől meg nem különböztethetnek.

Hunter nak azon véleményét , hogy az állati nedvnek különös elváltozása által (beteges állati mérgek) ha testünknek fogékony fölületével érületbe jőnek , olly fekélyedéseket támoszthat- nak, mellyek a’ bujasenyvesekhöz egészen hasonlók} AberCHELIUS. SEBÉSZSÉG. II. K. 5