Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
kély széleinek állandó izgatása állal is okoztathatnak , mi által a’ nedvek fölakadása, és afféle változás hoza- tik elő, mint a’ kemény ed ésnél. — Az efféle kérgesedé- sek a’ fekélyek gyógyulását hátráltatják, és vagy föl kell lágyitatniok, vagy félre mozditatniok. Csak midőn ar kérgességek nem igen merők, és nem épen érzékenyte- lenek, lehet föllágyitásokon, lágyító- egyszersmind izgató szerek által iparkodni; miilyenek: az amóncís bűről·-tapasz, (empl. de cicuta cum ammoniaco) a’ higanytapasz , a’ mézgatapasz, (Empl. gummosum) a’ szappanos tapasz, a’ mézgás ólomtapasz, (empl. diachylon cum gummi) a’ sósavas hugyagnal· olvadéka. Ezen szerek ha nem segitnek, az éfető szerekhez menünk által, miilyenek: a’ dárdanyvaj, ar pokolkő , a’ tiszta folyó hugyag, (bűzsó) a’ dárdacsos borkősavas hamagnak (hánytató borkőnek) olvadéka; de ha a’ fekély helye megengedi, még a’ karczozáshoz, és a’ kérgesedésnek késsel eszközlött lemetszéséhóz is nyúlunk. 698. §. A’ viztáros fel·ély (ulcus oedematosum) környékét olly vizkóros daganat veszi körül, melly az ujnyomást megtartja, a’ fekély szélei petyhüdtek , haloványok, gyakorta még vizkórosak is lesznek; a’ husszemölcsök sáppadtak, a’ vizes evnek elválasztódása gyapora. Ohai ezen fekélynek vagy helybeliek, erőmüvesek, vagy belsők; miilyenek: a’ visszavivő edények nyomása, közönséges vagy helybeli gyöngeség, nyirkos külemény, ?slb. — Orvoslása ezen fekélynek azt kívánja, hogy az ok eltávoz tatásán és a’ fekély tompa bélyegét megváltoztató szereken kívül, a’ fekélylepte tag még nyomó kötözéssel is állandókig szorítva tartassák· 699. §. A’ taplós fel·élyel· (ulcera fungosa) vagy egész kö- rűletöken, vagy egész helyeiken, vagy széleikón vannak növedékeiíkel benőve, mellyek ugyan tulajdonságaikra nézve igen különbözők, mert majd petyhüdtek, noloványok , vagy komorvörösek érzéke'nytelenek ·, és könnyen vérzők, majd merőbb tulajdonúak, kékes vörös színűek, és igen érzékenyek· Az elsők egyedül beteges bujálkodásai a’ husszemölcsöknek, az utolsókat pedig gonoszféle elfajulások gyanánt kell tekintenünk. Ezen taplós elfajulásnak oé« tehát a’ fekélynek sokáig tartó tompa állapotja, lágyító szerekkel való vissza élés, lenge 28 AZ ÖSZVEFÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI.
