Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)
II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek
IDÜLT ’S GENYEDÖ MEGVÁLÁSOK. 29 kötözés, valamelly szuvas csontnak közelléte, vagy a’ Fekélynek rákos minémüsége lehet. — Az efféle növedékek kiirtása a’ fekély orvoslására átalában szükség, melly ha a’ növedékek fölösleg bujálkodó sarjadzások- hul állónak, a’ fekély élettehetségbeli állapotával megegyező egykorilag alkalmazott gyógybánáson kívül, még a’ fekélyek száraz tépettel szorítólag kötöztetnek, és többször pokolkővel dörzsöltetnek; ha pedig a’ növedékek gonoszabb természetű elfajulásokból· állanának, étető szerek nyomosabb alkalmozata, vagy metszés, vagy lekötés által irtatnak ki.—A’ közönséges etető szerek ezek: a pokolkő, az étetökö, a’ dárdanyvaj, gcíliczolaj a’ kénsavas horgag, az égetett timsó, ’stb. mellyek leginkább akkor alkalmoztatnak, midőn a’ taplós növedék egyenlően van az egész fekélyre teremve. A’ száraz étető szerek vagy behintetnek, vagy kenőcs képben adatnak; a’ folyók pedig, miután a’ fekély evétől illendőleg meg- tisztítatott, ecsettel kenetnek be. Az elsők leginkább a’ laz tulajdonságú taplós növedékeknél, és a’ nagy evel- választódásnál; a’ másodrendbeliek pedig a’ növedékek erősebb öszveállásánál, midőn az ev-szivár nem olly nagy, tesznek jó szolgálatot. Ha a’ növedék csak egy részéből sarjad ki a’ fekélynek, késsel mozditatik el legkönnyebben, a’ mennyiben tövénél fogva metszetik ki; a’ lekötést csak akkor alkalmozzuk, ha a’ növedék kocsányos , ha a’ beteg a’ kőstül fél, és ha lemetszés által a’ nagyobb vérzéstül lehetne tartani. Olly esetekben, mellyekben az említett étető szerek a’ növedék kiirtását nem eszközük, vagy azoknak szétolvadása, ’s elterjedése gonosz tüneményeket okozhatna, hol a’ kést vagy lekötést alkalmozni nem lehet, ott a’ növedéknek elrontása csak az izzó vas alkalmozása által eshetik meg. A’ vérzések, mellyek a’ fekélyes föluletből ollykor ma- goktul megindulnak , vagy az említett gyógybánások után kezdenek megáradni, öszvehuzó szerekkel, nyomással, izzó vassal, vagy a’ növedéknek tökéletes kiirtásával állitatnak meg. 700. §. A’ viszdagos fekélyek (ulcera varicosa) többnyire az alsó végtagokon szármoznak, jobbadán monyoruak, fölületesek, választmányaik savós és véres, midőn meg- idülnek, széleik megkérgesedik; a’ környelő bőr megbámul, az alszáron^ főkép a’ fekély körül viszdagos erek és vizenyes daganatok láttatnak. Ezen fekélyek nem ritkán időszakonként visszatérőleg vérzenek, többnyire
