Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Első szakasz. Gyuladás átalánosan
I. SZAKASZ GYULADÁS ÁTALÁNOSAN. 41 fiziek, mint a’ tiszta gyuladásnál, hanem az érzékenység főkép nevezetes , melíy gyuladást azért is érzékeny alkot- mányu embereknél lehet leginkább tapasztalni. — A’ tompa gyuladás igen lassú lefolyású , kérj elei a’ haj erekben lévő nedvkeringés helybeli akadályától látszanak inkább függeni, mint az emelkedett életfolyamattól, nála a’ mi- velő torlódásnak minden jelei hibáznak, a’ gyuladt rész nem világos vörös, hanem homályos barnás szinü. Leginkább petyhüdt , elerőtlenedett senyves emberekben származik; és czélviszás orvoslással a5 tiszta gyuladás is vehet tompa bélyeget magára. — A’ gonoszféle gyuladás (inflammatio maligna, gangraenosa) vagy semmi, vagy csak tompa fájdalommal, komor vörösséggel jár, okai sokszor nyilvánok, mint az életrontó (deleterium) vagy ragályos anyagok behatása, ollykor ösmeretlenek; az ideg- és rothasztó*lázakban szokott támadni, és fenével szeret végződni. -— Alattomos vagy rejtett gyulladásoknak (Infla- mat. occultae, vel clandestinae) ollyakat nevezünk, mel- lyeknek tüneményei kévéssé, vagy épen nem világosak. 37. S. Különböző okaikra nézve a’ gyaladások helyben-td- módiakra (idiopathicus), kórjelesekre (symptomaticus), különtermészetüekre (specificus) , és rokonszenvesekre (sympathicus) válnak. •— At helyként ám adt gyuladá- sok, külső sérelmeknek következetei, és mint helybeli bajok úgy állanak meg, hevességök a’ beható ártalom foka, és a’ beteg alkotmányához rendelkezik. •— At kórjeles gyuladások legalább azon megbatározott alakaik, mel- lyek alatt föllépnek, belső betegségi okokból származnak, és a’ közönséges betegség árnyékai gyanánt vétethetnek, melly hogy ha ldilöntermészetü p. o. bujasenyv ’s a’ t. álékor a’ gyuladás egyszersmind különtermészetünek is mondatik. — At rokonszenves gyuladások az egyetérzés- b éli viszony aránynak következeiméi; azért is egy rész baja sokszor más részekkel ltözöltetik. •—A’ rokonszenves gyulladással szorosabb öszvekötetésben áll a’ koratteteles gyuladás (metastaticus), melly áttétel által egyik életműből a’ másikba szál. A’ kórjeles gyuladások vagy közönséges betegse'gnek eredeti tüneményei , vagy pedig valamelly eredeti helybentámadt gyuladásra valamelly közönséges betegség által bizonyos bélyeg üttetik. 38. §. A’ gyuladás akárhol támadjon is, tulajdon fészke mégis mindenkor a’ hajerek rendszerében van. Tüneményei azonban a’ meglepett rész alkotása szerint változnak.
