Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Első szakasz. Sebek átalánosan
I. SZAKASZ. SEBEK ÁT ALÁNOSAK. 143 tisztogatása után a’ sebnek minéműségeiről nem nyer elegendő ösmeretet, akkor neki a’ sebet újaival, vagy ku- lasszal szükség kipuhatolni. A’ hol csak lehet a’ sebet ujjal megvizsgálni tanácsosabb, mert igy az érzés világosabb , és a’ vizsgálás kevésbé fájdalmas. A’ kutaszoknak, mellvekkel vizsgálás czélbúl él a’ sebész, ezüstből ké- szülteknek, végokon gombosaknak, és hajlékonyaknak kell lenniük. Minekutána a’ sebzettet azon helyezetbe rendeljük , mellyben a’ sebzésnek pillanatakor volt, a’ két újunkkal enyhén tartott kutaszt a' sebbe eresztjük. A’ sebzéskori helyezetet nem tudván , különböző helye- zetben kutaszunk, az eszközt különböző irányok szerint igen vigyázva tologatván. 241. §. A’ vérzés minden sebnél a’ legnagyobb figyelmet érdemli, melly ha igen nagy volna, egyszersmind a’ leg- siedelmescbb segedelmet kívánja. A' vérző edények majd csak részenként sértetnek meg, majd egészen megválasztatnak. A’ sebzett üterek ki kihagyó ívvel lükködik a’ vért, melly ha nem a’sejtszövetbe ömlik, világos vörös, tajtékzó. A’ sértett vérérből szakadatlanul sötét vér folyik. Az üterek vérzését a’ seben fölül alkalmazott nyomás állítja meg; a’ viszerek vérzését pedig ennek a’ seb alá tett nyomása. — A’ vérzések vagy magoktól megálla- nak , vagy különbféle műsegedelmek által állítatnak meg. 242. §. A' természet gyakran még a’ nagyobb erek vérzését is megállítja, még pedig következő folyamatok által. Üterek lévén egészen megszakadva, a’ környelő sejtes hüvelybe húzódnak visza, ’s egyszersmind az ütér sebzett vége maga is öszvezsugorodik. Ezen öszvehuzódás nem képes a’ beható vér hullámának ellentállani; a’ vér tehát az ütér végéből a’ sejtes hüvely csatornájába szökik, onnan pedig kiürül. Az ütér viszahuzódván, az üteret ön hüvelyével egyesítő sejtszövet megfeszitetik, és ezen hüvely belső felületén egyenetlenné válik, a’ vér ezen egyenetlenségek közé veszi magát, és megalszik, ez által a’ hüvely nyilama (lumen) mind inkább kisbedik, ’s végre egészen bedugul. A'lég odahatása, és. a’ vérveszés- sel kisbedő ereje a’ kei'ingésnek a’ vérhegedést elő segíteni látszatnak. ■— Az ütér átvágásának helyétől a’ legközelebb ütér - mellékágig a’ vér fölakad, és az ütér csatornájában hegedménnyé leszen, melly az ütér nyilamat nem dugja egészen be, és csak a’ metszett végnél függ
