Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Első szakasz. Sebek átalánosan
m II. OSZTÁLY. SEBEK. lazul az ütérrel öszve. — Azr ütér metszetéből hegedé- keny nyirk izzad ki, melly a’ külső és belső hegedmény közé vévén magát, tulajdonkép az ütér nyilamat erősen bezárja. Az ütér vége egyszersmind a’ környékező részekkel hegedékeny nyirk által egyesül, és ez által a’ vér rohanása ellen védelmeztetik. — Az ütér sebzett végétül fogva egész a’ legközelebb mellékágig lassanként szála- gos szilákká válik, mellynek nyilama egészen elenyészett , a’ meghegedett vér fólszivatik; a’ közel fekvő sejtszövetbe öntődött nyirk is fólszivatván, lassanként a’ részek ismét megnyerik előbbbeni sejtes tulajdonságukat. Ugyan ezen változások történnek a’ szívtől tavúleső ütér- végekben *). *) J. F. D. Jones, Abhandlung über den Process, den die Natur einscblägt, Blutungen aus zerschnittenen und angestochenen Artevien zu. stillen , und über den Nutzen der Unterbindung } mit Schlussbemerkungen über Nachblutung. Aus einer Reihe von Versuchen abgeleitet und mit 11 Kupfertafeln versehen. Aus dem Engl, übersetzt und mit Anmerkungen von G. Spangenberg. Hanover 1813. 8. Th. Ebel, de natura raedicatrice sicubi arteriae vulneratae et ligatae fuerint. Giessae 1826. 4. Ez tehát a’ több ’s szoros vizsgálatokon e'pült valóságos előadása azon folyamatoknak , mellyek szerint a’ termeszét ön erejénél fogva, a’ vérfolyást megállítja. Az eddigleni irók figyelmüket az említett folyamatok közül csak egyikre vagy másikra vetették eddigelé. — Úgy Petit 1) azt hitte, hogy az iitérseben részint kivül részint belöl a’ hegedő vérből mintegy vérrög készül, melly az ütér belső fölületével, a’ seb’széleivel, és az üteret környelő részekkel kötődik öszve. — Morand 2.) megengedte ugyan, hogy a’ vér- liegedmény a’ vérzés megállításánál valamelly szerepet játszik, az üterek körképii öszvezsugorodásárul mégis , melly által ezeknek nyilama szűkül, úgy az üterek viszahúzódásárul , és ugyan ezek’ hosz- szú rostjainak innét következő megvastagodásárul sokkal többet tartott a’ vérzés megállításában.—Ezen véleményen valának Sc harp, Gooch, Kirkland, és mások. — P o u t e a u 3.) a’ vérrög és az edény viszahuzódásának hatalmát tagadta, es azt állította, hogy a’ sértett ütér sejtes hártyájának , és egyebb környékének föl— dagadása a’ rohanó vérnek a’ legnagyobb gátot vesse. — Ugyan ezt hiszi J. Bell 4.) is. 1) Mémoires de 1’Académie r. des Sciences. An. 1731—1735. 2) Ugyan ott. An. 1756. lap. 58. 5) Mélanges de Chirurgie. Lyon 1760. lap. 299. 4j) Principles of Surgery. Vol. I. lap. 179. 243. §. Az üterek részintes sérelméből áradó vérzések, főkép a’ haránt sebeknél a’ természet által ritkán állítatnak meg. Az üterek egész elszakadásai csak ritkán járnak ne-
