Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Első szakasz. Sebek átalánosan
I. SZAKASZ. SEBEK ÁTALÁNOSAN. 139 Tetorlódott rósz geny, romlott nedves hideg lég, meghűlések, vérvesztés , egyetértésben, főkép az első utakban lamázó ingerek, stb. 237. $. A" sebek gyógyítása kétfelekép lehetséges. 1. ) Ha a' seb egyszerű, a’ részek zxizódás által uem szemedének, a’ sebszélek viszonyos érintetben tartathatnak, és ha a’ gyulád ás nem nő annyira, hogy genyedéssel végződjék, hanem általa fehér nyé-s nyirkos nedv választatik el, illyenkor mondom a' sebszélek a’ féhérnye által egyesülvén, és az edények két oldalról a’ sebszélekben ellenkező irányban általok tovább folytatódván, ekként a’ hegedés megtörténik, melly gyógyulásnak módja hirtelen egyesülésnek vagy első szándékbeli hegedésnek (reuuio per primam intentionem) neveztetik. 2. ) He ha a’ seb nem egyesitetik, akkor az első napokban a’ seb egész folűletébül vöröses savós nedv izzad ki, melly genyes átizzadásba mén által. A’ seb folületén bizonyos saja sejtszövet termődik, melly a’ benne tovább terjedő haj erek által husszemölcsökké képlődik, mellyek eleintén igen finomak, a’ legkisebb érintetre is vérzenek, de lassankint merőkké lesznek, központ jók felé öszvehu- zódvárí, ekként a’ seb körülete kisbedik. A’ hússzemölcsök finom fölbőrrel húzódván be, rájok fehéres, fénylő, soha nem izzadó fedél terem, sebhelynek vagy hegjegynek (Cicatrix) neveztetik. A’ sebgyógyulásnak ezen módja d seb' genyedés útján való gyógyulásának, vagy másod szándekbeli hegedésnek (retmio per secundam intentionem) neveztetik. Hunter, Meckel, (Handbuch der pathologischen Anatomie. Bd. II. 2. Abth. 47. 1.) és mások három faját veszik föl az elvált részek öszveforrásának. t. i. a’ hirtelen egyesülést, az oszve- hegedés és a’ szemölcsödés, vagy sarjadzás útján történő öszve- forrást. A’ hirtelen egyesülési sebgyógyulásnál az érintett szerzők állítása szerint a’ két megvált sebfolületeken vér öntődvén ki, ez megheged, ön létrészeire oszlik, és a’ seb’ fölúletére tapadván, ezen pillanattól fogva kezd a’ seb’ feneke egyesülni. A’ vér a’ föliileten kiszáradván, a’ seb fölületét fedező varrá változik. Az ez alatt találtató vér részeiből az új részek veszik eredetöket, a’ mennyiben a’ vörös részek fölszívatván, a’ hegedékeny nyirk marad hátra, ’s ebből pótoltatnak ki a’ veszett részek. A’ hegedékeny nedv által eszközlött ezen egyesülés a’ véredények magasztalt tehetsége nélkül történik, a’ mennyiben a’ kötszer magával a’ vérrel öntűdik ki, mi, ha nem diszlik, azon okból, mert a’ vér főkép léggel való érülése rniitt, sem el nem hal, sem pedig legalább készségét életmiives rész- szé lenni el nem veszti , és ha a’ seb már jó ideig tartván , a’ sértett edények nyílásai már egészen bezáródának , akkor úgy mondják ók, gyuladás köszönt be. Mostan vagy a’ megválasztott edények
