Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Második osztály. A' természeti összefüggés sérelmén alapúlt betegségek - A. Sebek - Első szakasz. Sebek átalánosan
140 II. OSZTÁLY. SEBEK. felig tár nyílásaiból, vagy a’ sejtszövetből hegedékeny nyirk izzad ki,, melly meghegedvén, benne fejlődének ki az egyesitő edények. — A’ hirtelen egyesülés az említett szerzők állítása szerint még akkor is megtörténik, midőn a’ részek a’ közikbe kiöntődött vér miatt közvetetlen egymással nem érülhetnek , a’ mennyiben a’ vérnek fölösleges részé fölszivatatván , a’ dagadás süllyed , és az új edények , a’ hegedékeny uyirk, és a’ köröskörül fekvő részekből a’ föl nem szívott vérbe terjeszkednek , a’ vér vörös részei pedig fölszívatnak. Eleinten a’ hirtelen egyesülésnél a’ két sebfölületen egy egy réteg hegedékeny nyirk, ezek közt pedig két, ollykor ezekhöz egy középső járulván három vérből lett rétegek találtatnak. — Meckel (idéz. m. 64. 1.) a’ csonttörés egyesülését is ekként véli véghez menni, a’ mennyiben itten is a’ kiöntődött vér tenné az egyesülés alapját, annak vörös része fölszivattatnék, az egyebb rész pedig kocsonyává lenne. Meckel még is azt adja ezekhez, hogy az edények is látszanak az egyesítést elősegíteni, a’ mennyiben, úgy mond ő, zsongjok elváltozván , magokból hegesztő szert izzadnak. — Ezen vélemény a’ hirtelen egyesülés felöl a’ tapasztalással meg nem egyez, melly azt mutatja , hogy a’ seb falai közt támadt vérréteg a’ seb föliileteinek hirtelen egyesülésüket gátolja, és ha bár, a’ mi ollykor megtörténik , a’ vérből egy vékony réteg visszamarad is, melly által az ösz- veforrás nem épen gátoltatik, ezen esetben mégis az öszveforrás előbb nem történik , még a’ vér föl nem szívatik , és még eféle sebeknek szélei, mellyekben vér foglaltatik, hegedékeny nyirkból álló réteggel egyenlően be nem huzatik. A’ sebszélek közt lévő vér mindenkor csak tetszetős kötszere az egyesülésnek, melly csak rövid ideig tart. Ollykor a’ seb szélei közé öntődött vér gyuladás közben kiizzadó hegedékeny nyirkból készült réteggel bevonalik ugyan, és ettől némellykor csak bajosan különböztethetik meg , de az egyesülés ezen esetben is csak akkor történik meg , midőn már a’ vér a’ sebből vagy kitaszítatott, vagy fölszívatott. — Hogy a’ hegedékeny nyirk, midőn már a’ vér vörös részei fölszivattak magasztalt edénytehetség nélkül az egyesítést telyesithesse, azt ugyan alig lehet elhinni. Azon hegedékeny nedv , melly a’ sebek egyesülését eszközli, nem ollyan, mint a’ hogy kering, hanem azon gyuladásnak terménye, melly lefolyásának mindenik időszakaszában az egyesülést bizonyos fokban követi. — Hogy a’ vér maga magában az egyesítést nem tellyesitlieti, ezt azon tünemények bizonyítják, mel- lyeket mi a’ véres érömlenyeknél az üregekben, főkép az altestben tapasztalunk. Ugyan efféléket vethetünk a’ törött csontok magasztalt edénytehetség nélkül való egyesülése ellen is, mit Dzondi (Lehrbuch der Chirurgie 209. $.) is megengedett. A’ veszett részek tulajdon viszatermődése minden magasabb rendű állati életmüségben csak a’ sejtszövet képződésében áll ; melly által a’ csontok a’ villósavas mészag letételével részenkint ismét helyre pótoltathatnak. Az egyebb részek öszvefüggésének megbontása azonban csak sejtszövetes közállománnyal töltetik ki, melly merő , rostos alkotást vesz ugyan magára, de a’ veszett vagy vált résznek életmüvezetségét soha sem érheti el, Csak az idegállomány viszatermődéséröl különböznek még a’ vélemények, mint alább látandjuk.
