Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben
116 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. pedig- Valamelly betegség más részi'ül tért ide. Az iznedvhártya életbeli tulajdonságánál fogva a’ gyuladásnak gyakorta alávettetik, melly lassú lefolyású, és kezdetben az izűlés munkásságát csak kévéssé sérti. Eleintén csalt csekély a’ fájdalom, melly ha bár az egész izűlést elfoglalja is, egy helyen mégis legerősebb. Ollykor a’ fájdalom azonban igen nagyra nő, láz jár hozzá, és a’ tagnak mozgása lehetetlen. A’ foglalvány bizonyos idő múlva földagad, a’ daganat hullámzó, az izü- lés idomához képest különböző alakú, ott legnagyobb, hol a’ lágy részek a’ tágulást legkevesebbé ellenzik. Ha a’ gyuladás sokáig tart, vagy gyakrabban tér talán visz- sza, akkor az iznedvhártya és izszálagok gindársága és elfajulása által pártoltatván, a’ daganat lassanként merőb- bödvén és nagyobbodván, nagy fájdalmak, álmatlanság, aszláz ’stb jőnek elő, a’ daganat több helyen fölfakad, és a’ beteg ereji enyésznek. A’ legszerencsésebb esetben tagmeredés (ankylosis) származik. •— Ha a’ gyuladás igen alattomos, és ha a’ baj az iznedvhártya fólernyedéseig nem fejlődhetik ki, akkor az izvizkórba, vagy a’ szá- lagok petyhiidségébe mehet által; valamint főképen, ha a’ gyuladás az izszálagokat lepi meg, ezeknek a’ tag megakadályozott mozgásával, vagy nagyobb ’s kisebb haj- lottságával járó meg vastagodását, és a’ bennök történt földes anyagok lerakodása által (főkép a’ köszvényes gyu- ladásoknál) daganatokat és csomókat okozhat. 187. §. Az izűlés megtekintése halál után a’ baj kisebb fokánál az iznedvhártyát gyuladva, az izüreget pedig vékony nedvei telve adja élőnkbe. Nagyobb gyuladás után az izszálagok megvastagodását, az iznedvhártyának szivacsos , húsnemű , fehér csikókkal kevert gyurmává való fölpölfedését, sárgás fehér pelyhekkel vegyült nyirknak meggyülését, végre a’ porczok megromlását, a’ csont iz- végeinek szuvát fedezi föl a’ bonczkés. 188. §. Az iznedvhártya gyuladása leginkább a’ fölületes fog- lalványokban, főkép a’ térdizűlésben szármozik örömest, még pedig erőmüves sérelmek, meghűlés, csúz, köszvény, bujasenjrv, takár , higanyzabálás által. Ezen gyuladás egyszerre, vagy egymás után több izüléseket lej) meg. Belső okbeli mozzanaton alapodván, lefolyása többnyire lassú, r
