Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben
111. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN. 117 189. §. A’ gy uladás külső oknak lévén következése , a5 kór- jÖslat kedvezőbb, mintha a’baj belsőből származott volna. Eleintén ezen betegség czélszeres orvoslás által el- széllesztethetik , később , ha már a’ nedvkiöntődés megesett, az oszlódás csak lassan történhetik, és ekkor gyakorta több időre, vagy az egész életben az izűlésnek daganata marad hátra. Ha már az iznedvhártya és az izszá- lagok igen megvastagodtak és fekélyesek, ha a’ csontok, és porczok már sértve vannak, ha már tályognyilások látszanak: akkor a’ legszerencsésebb kimenetel a’ tagme- redés (ankylosis), a’ legtöbb esetekben pedig a’ tagcson- Ivitás az egyetlen egy életmentő szer. <90. §. A’ gyógyítást a’ gyuladás okai, és fokai szerint rendeljük. Ha az iziilésbeli baj közönséges betegséggel áll öszveköttetésben, akkor az ellen czélszeres utmódot javaslunk. A’ gyuladás nagy fokban lévén jelen, közönséT ges , de még inkább ismételt helybeli, nadályok, vagy véres köpölyök által tett vérbocsátásokat, és ólomvizzel kevert hideg borongatásokot parancsolunk $ midőn pedig már a’ daganat jó nagyra nőtt, meleg borongatásokat, vagy lágyító pépegyveleget rendelünk. A’ gyuladás alattomos lefolyásánál kezdetben a’ köpölyök elégségesek. 191. §. A’ gyulasztó időszakasz elmúlván, de még daganat, (az izüregben nedvkiöntődés) lévén jelen, az osz- lódást hólyagtapasszal segítjük, mellyet az egész izü- lésre, vagy hozzá közel alkalmazunk, és helyét több ideig legalkalmasabban szabboróka írről (ungv. sabinae) nyitva tartjuk. Az osztódást előmozdítják még a’ káforral, és hugyanyléllel (liquor ammonii caustici) vegyitett higanykenőcsnek bedörgölése, Minder leiével tett boron- gátasok, és az oszlató tapaszok , u. m. az amónaia- pasz (empl. de ammoniaco) csillaeczettel ’stb. A’ me- redség ha az izülésben több ideig hátramarad, szállé- kony bedörgöléseket, fórdőköt, árözöneket, és a’ tagnak vigyázva tett mozgásait kívánja. 192. §. Ha az iznedvhártya megvastagodott, a’ forró állapot idültre változott volna, már akkor csekély számban ismételve nadályokot rakunk, az ezek által okozott orbáncz elmúltáig minden ízben várakozván ;•— ha a’ daganat lágyul, könnyed nyomást, szállékony - és higany - vagy iboló-
