Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben
III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN'. 115 j„ M. Reisich, theoretisch-praktische Abhandlung über die Coxal- gic oder das sogenannte freiwillige Hinken. Prag 1824. 8. C. Wenzel , über die Krankhéiten am Rückgrathe. Bamberg 1824. Mit 8 Kupfertafeln. Folio. Margot, Memoire sur les tumeurs blanches des articulations recu- ein; i l’ hopital de la Pitié dans les Salles de Mr. LiSFRANC ; in Archives generales de Médécine. Mai 1826. J. Scott, Surgical observations on the treatement of chronic in- flammtion in various structures , particularly as exemplified in the diseases of joints. London 1828. M. Jaeger, die Entzündung der Wirbelbeine, ihre Arten und ihr Ausgang in Knochenfrass und Congestionsabscess. Erlangen 1831.8. 184. §. Azon különböző részek, mellyek az izüléseket ké- pelik, egymás közt a’ legszorosabb Öszveköttetésben állanak; azért egyik rész megbetegedtével a’bajból mind annyian részesülnek. Ezen részekhöz tartoznak az izszá- Ictgoh, az iznedvhártya, az izporcz, és a’ csontok szivacsos végei. Ezen képeletek közül a’ gyuladás mint eredeti baj mindenikben kifejlődhetik, a’ többivel közöl- tethetik, és különbféle életmüves változásokat okozhat, mellyek izszivacs (fungus articulorum), fehér izdciga- nat (tumor albus articulorum), belokbul származó önkényles ficzamodás (luxationes spontaneae) neve alatt ösmeretesek. 185. §. A’ foglalványlob majd helyben-támadt, majd kór- jeles; lefolyására nézve pedig majd forró, majd idült baj. Okai: külső erőszakok, meghűlés, közönséges betegségek, mellyek majd magok magokban, majd helybeli ártalmak előre járt behatása után szerzik a’ foglalvány- nak baját, u. m. a’ görvély, köszvény, csúz, bujasenyv, bőrbetegségek, kóráttételek, a’szokott elválasztások föl- akadása , ’stb. Annak oka, hogy az említett ártalmak majd a’ lágy, majd a’ merő részekben kezdik beteges fo- ganataikat kifejteni, azon különbféle viszonyban látszik lenni, mellyben a’ közönséges és helybeli okok a’ betegség eredetéhóz állanak. A. iznedvhártya gyuladása (Iznedvhártyalob) 186. §. Az iznedvhártyának gyuladása (Inflammatio membranae synovialis) vagy mint eredeti baj tűnik föl, vagy
