Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok

Erb, Ziemssen stb. kísérletei.

41

hőmérsék felszállását — igen kivételesen észleljük azon egyéneknél, kiknél valamely ideg sértése folytán hüdés van jelen a villamos ossz- huzékonyság gyors csökkenésével.

Ellenkezőleg elég számos tény mutatja, hogy hasonló esetben a bőr leggyakrabban halvány, vérszegény s ugyanekkor, kezdettől fogva, a helyi hőmérsék nyilvánosan sülyed. ')

II.

Ily megoldást adtam én magamnak, uraim, a vitás kérdésről, midőn uj buvárlatok jutottak tudomásomra, melyeket Németországban végeztek; e buvárlatok vagy állatokon tett kísérletek eredményei párhuzamba voltak állítva kórtani tényekkel s nekem úgy tetszett először, hogy az egész építményt romba döntik.

Valóban, a szerzők által alkotott következtetések után ítélve, az idegek szenvedőleges és izgatottsági bántalmai közti különbség, tekintettel azoknak az izmok Összhuzékonysága s táplálkozására való hatásukat, legkevésbé sem szilárd. Annak kinyilatkoztatásával kezdem, hogy az Erb tr. által (1868) végzett kísérleteket, melyekre hivatkoztam, ugyanazon időben, ámbár tőle függetlenül, Ziemssen és Weiss O. a legnagyobb gonddal hajtották végre. Látni fogjuk, birnak-e oly jelentőséggel, mint aminőt tulajdonítottak nekik. Különböző idegsértéseket:— zúzást, alákötést s csekély számú esetben átmetszést — hajtván végre tengeri nyulakon, akörül forgott a dolog, hogy mindennap megészleljék a villamos összhuzékonyság módosulását, mely az idegek és izmok részéről jelentkezik a váltogatva kérdéző állandó és faradizaló áramok befolyása alatt. A villamozást majd a bőrön át alkalmazták, miként az orvostanban, majd közvetlenül, mint az élettanban szokták tenni. Erb azonfölül föladatává tűzte ki, hogy amennyire lehetséges, napról-napra követi azon szövettani változásokat, melyek a villamos izgathatóság változásaival felelkeznek.

Vizsgáljuk első helyen a sértett idegeken tett kísérleteknél észlelt tüneményeket. Tegyük föl, hogy tengeri nyúl ülidegét sértették meg, csipesz segélyével zúzván össze azt. A sértés igen kifejezett vagy könnyű lehet. Ha igen kifejezett az, a villamos izgathatóság csaknem közvetlen elvesztőt mutathatjuk ki, midőn galvánosság vagy faradix) Duchenne (de Boulogne), loc. cit. 234. 1.—Mitchell, loc. cit. 134. 1. — Étude sur la temperature des parties paralysées. Paris, 1867. 7. 1.