Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok
L22 Gerinczagyi idegek lobja, szorosan a duczok és gerinczagyi idegekre korlátolt, önkényt, minden erőművi ok közbelépte nélkül látunk létrejőni, s mindazonáltal, mint már von Bärensprung megmutatta, övsömör-küteg megjelenésére vezetni azon bőrrészleteken, melyek az izgatott idegek elterjedésének megfelelnek.') Némi észszerüséggel hihetjük, hogy az önkénytes övsömör jó nagy száma ilynemű ideglob folytán fejlődik. 2) A gerinczdu- czokat szintén erősen megváltozva találták a gerinczagy, úgy a hátsó mint mellső ideggyökök s egyúttal a bordaközti idegek részesülése nélkül eme következő, E. Wagner által közölt esetben. 3) 23 éves, tüdővészes egyénen, élte utolsó napjaiban övsömör tort ki, mely a baloldali kilenczedik és tizedik bordaközti idegeknek felel- kező részeken székelt. Bonczolatkor azt találták, hogy az utolsó hátcsigolya és a két első ágyékcsigolya teste elszuvasodott. A kemény burok a beteg csigolyáknak megfelelő pontokon kívülről vastag réteg sajtos genynyel takart, mely az idegek és gerinczduczok burkaira is elterjed. Maga a kemény burok megvastagodott és két lemezre vált, főkép a 9, 10 és 11 hátideggvökök táján. Jóllehet a kemény burok bántalma jobb oldalt époly kifejezettnek látszék, mint baloldalt, a 9, 10 és 11-ik baloldali háti duczok mindazonáltal csupán duzzadtak voltak és egyedül górcső által meghatározható elváltozásokat mutattak. E három duczban az idegsejtek eltűntek volt és közvetlen azon ürcsék szomszédságában, melyben feküsznek, mindenütt magas fokú abnormis kötszövet-burjánzás volt felismerhető. En, részemről, az idült gerinczagylob több eseteiben láttam, hogy a kemény burok meg- vastagodása mellett a rostburkon áthatoló gerinczagyi idegek kisérő lobja környi részekben az izomtömegek többé kevésbé kifejezett sorvadásán fölül még különnemü bőrkütegeket idézett elő, de melyek alakjukra nézve általában majd az övsömör, majd a buborhoz közeledtek. Brown-Séquard4) Dublinben tartott előadásában a gerinczagyi agy és idegburok-lob (meningo-névrite) eseteiben, melyek a 0 Y. Bärensprung. Beiträge zur Kenntniss des Zoster. Arch. f. A nat und Physiolog. 4. sz. 1865., és Canstatt Jahresberichte 1864. IV. köt. 128. 1. ‘0 Mougeot loc. eit. 75. 1. 3) K. Th. Bahrdt. — Beiträge zur Aetiologie des Herpes Zoster. Dissert. Lipcse 1869., és Wagner, Patholog. anatomische und klinische Beiträge zur Kenntniss der Gefässnerven. Arch, der Heilkunde, 4. füzet. Lipcse. 1870. 321. lap. *) Quarterly Journal of Medicine május 1865, (a külön lenyomat 11. és 12. lapján).
