Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok

meine talán, hogy újabb vizsgálatok mailett újra áttanulmányoz- tassék.

Említettük nemrég a gerinczagy haránt átmetszésének vagy részletes elroncsolásának hatásait a szóban forgó műtét által érzés és mozgás fosztotta részek táplálkozására. Midőn igy szóltunk : a műtét a gerinozagy sértett részeiben nem eredményez lobot — az esetek nagy többségében igy áll a dolog — akkor egyszerűen a hűdött tagokban lassan fejlődő izomsorvadást, bőrelfekélyedést, sőt talán üszköt lehet kimutatni, mely rögös talajon való súrlódás, bomlott vizelettel érintkezés, tisztátlanság által okoztatott; szóval semmi más, mint oly hatányok, melyek állatoknál a hátsó végtagok tétlensége mellett támadnak. Igen, de egészen más a kép, ha előre nem látható és önkényt elő nem idézhető körülmények folytán a gerinczí- agy sértéséhez lob is szegődött. Ekkor az izomelváltozás igen gyorsan fejlődik ki, mint ezt Brown-Séquard megmutatta s magamnak is több ízben volt alkalmam észlelni; a műtét után alig nehány napra már igen kifejezett az. Az izomtömegek elsoványodása csakhamar felismerhető lesz s aztán igen gyorsan halad; kütegek, melyek rendesen a fekélyedés vagy üszők képződésre vezetnek, még akkor is megjelennek a bőrön, ha a legszorgosabb tisztaságról gondoskodtunk; főkép a nyomás, súrlódás, vizelettel hosszabb érintkezésnek kitett tájakon; azonban kifejlődhetnek még, jóllehet ritkán, mind e föltételek nélkül. *)

Még hosszasan terjeszkedhetném ki azon táplálati zavarokra, melyek állatoknál a gerinczagy erőművi lobjához csatlakoznak; azonban czélszerübb leend erre akkor visszatérnem, midőn embernél az önkényt fellépő gerinczagylobot tanulmányozzuk.

Másrészt nem akarom mértéken túl nyújtani a kísérleti élettan 1

1) Kétségkívül ugyanily módon, azaz a sértett pont körül fellépő lob által értelmezhetjük azon zavarokat, melyek néha különféle állatoknál, a szem táplálkozásában föllépnek a gerinczagy egyik felének hátulról történt átmetszetése után. A szembántalmakat (fekélyedések. a porczhártya elmállás [fonté] genyes köthártyalob), melyeket BrQwn-Séquard tengeri malacznál észlelt (Comptes-rendus de la Société de Biologie, II. köt. 134. 1. 1850.) Yulpian megtalálta a békánál is a gerinczagy felelkező felének átmetszése után, közel a nyultagyhoz (communication orale). Kém minden, ily módon mütett állatnál fejlődik az ki és legalább igen valószínű, hogy csupán azon esetben jön létre, hol a metszésre következőleg a gerinczagy felső részében lobos folyamat fépett föl.

Gerinczagy izgatottsága.1 15