Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok

16 Idegrendszer izgatottsága. mezejére történt kirándulást; egyelőre, ha nem csalódom, már azon eredményt nyertük, miszerint az idézett tények elegendők annak megállapítására, hogy az idegrendszer működéshiánya a környi részek táplálkozására egyenes, közvetlen befolyással nem bir; más­részt legalább igen valószinünek látszik, hogy kóros izgatás, az idegek és idegközpontok izgatottsága oly természetű, hogy bizonyos feltételek alatt legkülönfélébb táplálati zavarokat idézhetnek elő távolabb helyeken. Mily utón, mily erőművezet által szólal meg az idegrendszer ily izgatása a környi részekben s váltja ki azon táplálati zavarokat, melyekről néhány példával szóltunk ? Az utóbbiak pedig az edény­mozgató idegek hűdése vagy izgatottságának tulajdonitandók-e ? Vagy talán ama feltevényes idegek izgatottságától függnek-e, melye­ket a boncztan még nem ismer s melyeket néha tápláló idegek neve alatt említnek ? Oly kérdések, melyeket később fejtegetnünk kell; most az emberkórtan birodalmába lépünk s önökkel megismertetni remélem, hogy a kisérleti kórtan által felderített elv itt még vilá­gosabb alkalmazást nyer. Ezen elv leend vezérfonalunk s mint hiszem, elvezet oda, hogy megértsük, miért szülnek kóros esetekben az idegrendszer vagy a körny ugyanazon pontjait érő, első tekin­tetre hasonló sértések oly ellentétes, sőt látszólag oly ellenmondó hatást. A táplálati zavarok, melyeket áttekinteni szándékszunk, létre­jöttek 1-ör a környi idegek sértéséi által, lettek bár azok erőszakosok által előidézve, vagy fejlődtek bár önkényt, 2-or a gerinczagy és nyult- agy sértései által, 3-or végre anagy agy bizonyos részeinek sértései által. AZ IDEGEK SÉRTÉSEIRE KŐVETKEZŐ TÁPLÁLATI ZAVAROK. Maradjunk először az idegek sértéseinél. Ezek a legegyszerűbb tanulmány-feltételeket tárják elénk. A sebészet e tekintetben nagy értékű bizonyítékokat szolgáltat kezünkre, mert az idegek erőszaki sértései embernél néha oly egyszerű feltételek alatt jelentkeznek, melyek állatokon tett kisérleti sértésekkel összehasonlítható k. A) Az idegek eme erőszaki sértései közt itt mindjárt különb­séget teszek, melyet alaposnak tartok s melynek teljes jelentőségét azonnal felismerik: 1-ör a sértés majd teljes s tiszta átmetszésben áll s hatása ekkor, legalább általában, egyszerűen az idegműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom