Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok
12 Idegizgatás befolyása. ner észleletének támogatására, négy esetet idéz, melyek a háromosz- tatu ideg koponyán belül történt részletes sértéseire vonatkoznak s melyekben a szem lobja a megmaradt érzékenység daczára kifejlődött. 1) Samuel kísérleteiben azt láttuk, hogy a szem táplálati zavarai az ötödik pár megszakított áramú izgatása következtében léptek föl; nem valószinü-e, hogy Meissner és Schiff kísérleteiben a részletes idegátmetszés következtében fellépett lobos izgatottság folytán jött létre a szembántalom? E vélemény támogatására megjegyzem, hogy embernél a nem teljes idegátmetszés sokkal inkább alkalmas izgatott- sági folyamatot szülni az idegben, mintsem a teljes átmetszés; ez már régóta tudva volt a sebészek által. Szabad feltennünk, hogy állatoknál, legalább bizonyos fokig, ugyanigy áll a dolog.2) Közvetlen e tényekkel emberen szerzett több észleletet fogok szembe állitani, melyekre utólagosan visszajövök: ezek még a három- osztatu idegre vonatkoznak. Mint a megelőző kísérletek, úgy ezek is mutatják, hogy ezen ideg izgatottságából önkényt eredő bántalmak, már maguk is, anélkül, hogy érzéketlenség követte volna őket, a szemben igen kifejezett táplálati zavarokat idézhetnek elő. 57 éves nő, kinek kortörténetét Bock 3) közölte, körülbelül egy év óta a jobbboldali arczon heves fájdalmakat érzett, melyek kezdetben félbehagyok voltak, később csaknem folytonosakká váltak. Az arcz érzékenysége soha sem tűnt el teljesen; gyönge nyomást az igaz tökétetlenül érzett; azonban kissé erős nyomás élénk fájdalmat okolj M. Schiff. Henle’s Ztschr. (3) XXIX. 217—229. Centralblatt 1867. p. 655. Gaz. hebclom. 1867. p. 634. 2) Nem így akarta értelmezni Meissner saját kísérletét. 0 felteszi, hogy a háromosztatu ideg legbelsőbb rostjai, melyek eseténél egyedül voltak átmetszve, különös hatással bírnak a szem táplálkozására. Azért támaszkodik erre, miután három esetben, hol a háromosztatu szintén nem lett teljesen átmetszve, azonban az ideg legbelsőbb rostjai sértetlenek maradtak, táplálati zavarok a szemben nem fejlődtek, jóllehet az érzékenység fosztotta szem külső behatások ellen nem volt védve. Nézetünk szerint a nem teljes átmetszéseket nagyobb számmal kellene ismételni, mielőtt a Meissner által ajánlott értelmezés érvényessége felől véglegesen nyilatkozhatnánk. * s)i Bock. Ugeskrift for Laeger. 1842. VII. p. 431: Kivonatban Hannover’s Jahresbericht, Müller’s Archiv 1841. p. 47. és Schiff: Untersuchungen zur Physiologie des Nervensystems mit Berücksichtigung der Pathologie. Frankfurt a. M. 1855. pp. 63—64.
