Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok
4 Táplálati zavarok. Izületi bántalom, mely gerinczsorvadáshoz (ataxie locomotrice) szegődött, véglegesen megfoszthatja a beteget azon tag használatától, mely még sokáig szolgálhatott volna. Végre néha e következőleges táplálati bántalmak tévútra vezetik a gyógy ászt, ki egészen magánálló bajnak tartja azokat. Ilyenek az előrehaladó izomsorv némely alakjai, melyeket még nem rég az izmok elsődleges bántalmainak tartottak, de melyek kiinduló pontja valóságban a gerinczagy szürke állományának bizonyos változásában fekszik. Úgy hiszem, hogy e példákat szaporitni fölösleges, mert látják önök, mily érdek fűződik e táplálati bántalmak tanulmányozásához. Azon képesség, mely bizonyos kóros befolyás alatt a test külső részeiben vagy a zsigerekben táplálati kórokat vált ki, nem képezi egyedül az agy és gerinczagy tulajdonát. E központok osztják e szabadalmat azon idegekkel, melyek belőlük erednek. Azonban a következőleges bántalmak, melyek elsőd megbetegedésből folynak, fejlődtek legyen bár az idegrendszer legeltérőbb helyein, a fajlagos különbségek daczára is, igen sokban hasonlítanak egymáshoz; akként, hogy a gyógyásznak e bántalmak megismerésénél azon kérdést eldönteni: mily helyen volt az idegrendszer eleinte megtámadva és honnan ered a táplálati zavar, néha igen nehéz. E megfontolás arra késztet, hogy tanulmányainkat ne szorítsam csupán az agyi és gerinczagyi okból eredő táplálati bántalmakra. Ezek fogják képezni, ha úgy tetszik, főtárgyunkat; azonban hasznosnak gondoljuk, ha párhuzamban azon táplálati zavarok természetrajzát is vázoljuk, melyek a környi idegek sértései folytán jelennek meg. Különben is, nemde nagy előnye az összehasonlitó módszernek, hogy az ellentétest megvilágítja? Hogy azonban tanulmány-mezőnknek határt szabjunk, csak azon táplálati zavarokra leszünk tekintettel, melyek a bántalmazott ideg környi területén tűnnek fel; ami azon táplálati változásokat illeti, melyek visszahajlási műveletek folytán nyilvánulnak, kisebb nagyobb távolban és oly idegek területén, melyeket a kezdeti sértés egyenesen nem támadott meg, ezek kétségkívül felette érdekes tárgyat képeznek, mely azonban megérdemli, hogy külön tárgyaltassék. II. Midőn, uraim, azon táplálati zavarokról szólok, melyek az idegközpontok vagy idegek sértéseinek működése alatt támadnak, legna-
