Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

nek, félbe szakadnak, és hézagot hagynak, melói pedig és oldalt domborúk, kévéssé vastagok , és széle sek; hat felé végre két keskenyebb hegyekkel végződnek. A gyűrök apró hézagokat hagynak magok közt, melyek rostos hártyák által töltetnek ki, és csakugyan ezek kötik valamennyi gyűrűket üszve. Vallyon ezen hártyákban izomrostok is légyenek egyszersmind jelen, még eddig nem tudjak. A gögsíp külső lapja tömött sejtszövet által vétetik körűi, mely által a szomszéd részekkel kötetik öszve; hátul a gyűrűktől ki nem töltetett hézag hártya által pótoltatik ki. Tapasztalni lehet, hogy a sejtszövet lefejtése után, elsőször a hos- szús izomrostok látatnak, melyek a gyűrőporcztúl kezdődnek, és a tüdők állományába mennek által; a, hosszús rostok alatt haránt izomrostok találtatnak, melyek a gyúrőnek egyik végétől annak másik végéhöz harántan mennek által. Ezen rostokat lefejtvén a gőgsíp takonyhártyája ötlik szembe, ezen a gőgsíp tulajdon kontóssének (Tunica propria) nevezett hártya , a gőgsípnak belső falát béleli,és a gőg hártyájának folytatása, éppen oly alkotása,?és számos takonymirígyek- kel, kigőzölő edényekkel bir, melyek ezen hártyát nedves állapotban tartják. Azon tájon, hol a gőgsíp megszakad, ezen hártya ránezosnak tetszik lenni, és éppen itt foglalja a legtöbb takonymirígyeket magában.

A hörgők éppen olyképp vannak alkotva, mint a gőgsíp, melynél mégis keskenyebbek. A gőgsíp utolsó gyürőjén három ívek látatnak, az egyik á'j.obb, a másik bal oldalon , a harmadik egyenesen a középén a szegletnél. Az izomrostok a hörgőkön inkább oldalt és kifelé fekszenek, a porezos gyűrök pedig inkább befelé.

Edényeit a gőgsíp azon helyig míg a tüdő állományába hát, részint az alsó paizsütérből, mely neki a gőg'ute- rével öszvenyíló nagy ágakat nyújt; részint lefolyásúéletm íveiről. 31