Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről
ban a belső csecs-, és a fiiggérbűl kapja; a vérerek hasonló nevű törzsökükbe mennek által. A gőgsíp számos idegekkel bír, melyek mindannyin a bolygidegből erednek, fölső része ezen kivűl még a fölső gőgidegből, középső és alsó része pedig főképp az alsó gőgidegből nyer idegeket. A gőgsíp beszívó edényei, a tüdőkből származó nyirkedényekkel egyesülnek. 207. §. A tüdők (Pulmones). A két tüdők a melhártyák által vétetnek körül, a nagy edények és gőgsíp állal pedig az egyébb testtel függnek öszve. Mindenik tüdő tükélletesen kitölti a maga tömlőjét, a mennyiben annak fölülete amel- hártya belső lapját érinti, és oly messzire terjed, a mennyire a melhártyának tömlői mennek , melyeknek idomját csakugyan magára vészi. A tüdő fölülete minden felöl szabad, csak hátul, és alól foglaltatik a melhártyához. A midőn t. i. a melhártya a nagy véredényekről a tüdőkre folytatódik, alól egy inegket- tőztetést, a túdoszdlagot (Lig. pulmonis) készíti, mely a nagy véredényektől egész a rekeszizomig folytatódik. A tüdők alsó lapja széles, és kikanyarított, melöl magosabban, hátul alacsonj'abban fekszik , és a rekesz boltozatjához tartja magát. Külső lapja a bordák felé néz, és főképp hátul domború; a tüdő belső, vagy is a szívburok felé fordult lapja kanyarí- tott. A midőn a tüdő külső, és belső lapja melöl ösz- veütődnek, a tüdőn egy éles szél támad, hátul pedig ugyan azon lapok tompa szélt készítnek. Fölül a tüdő tompa kúpként végződik; mely az első borda által határoztatik. A jobb tüdő valamivel i'övidebb a balnál, mivel itt a rekesz magosabban fekszik, ellenben pedig szélesebb; a bal tüdő hosszúbb ugyan de keskenyebb , mivel ezen oldalon a szív nagyobb tért foglal el. Az egésséges tüdők színe a megletteknél sötét • kék, 32 Alehelés
